A legősibb virtuális valóság: a színház - Beszélgetés Koltai Tamással

Koltai Tamás

Sorozatunk eddigi megszólalói olyan szakterületek neves képviselői voltak, melyeknél az informatikai, számítástechnikai forradalom hatása megkérdőjelezhetetlen. Nyilvánvaló, hogy a matematika- vagy kémiatudomány felhasználja; ez emberi lélek állapota, életmódbeli változásaink, vagy a legtöbb művészet – így a film is, de általában minden vizuális műfaj – legalábbis tükrözi az információs társadalom még csak éppen kibontakozó áldásait. Ha végiggondoljuk a különböző művészeti ágakat az irodalomtól a zenéig, nem találunk olyat, mely ne viselne magán bináris nyomokat, ám mégis akad egy talán: a színház, amely alapvető változások nélkül vészelte át nem csak az utóbbi évtizedet, de több évezredet is. Hogy valóban így van-e, vagy csak a felületes szemlélő nem veszi észre az átalakulásokat, arról a szakma egyik leghivatottabb értőjét, Koltai Tamás színházelméleti szakembert, színikritikust, a Színház című folyóirat főszerkesztőjét kérdeztük.

Jósolni nem érdemes - Beszélgetés Jancsó Miklóssal

Ezredvégi interjúsorozatunk eddigi megszólalói tudósok voltak: Bródy András, Farkas Ödön és Popper Péter. Bár ők is elemelkedtek szakterületükről és általános gondolatokat, tanulságokat fogalmaztak meg a jövő évezredből felénk tekintő információs társadalomról, látásmódjukat mégis elsősorban a racionalitás, az elemző-boncolgató hajlam határozta meg. Mennyire gondolkodik másképp egy művész, aki inkább az emóció és az ösztön felől közelíti meg témáit? A válaszért nem véletlenül Jancsó Miklós filmrendezőt kerestem fel: kevéssé ismert tény, hogy néhány évvel ezelőtt kisfilmet, képekbe kódolt filozófiát forgatott a Microsoft felkérésére.

A bűvös szám a 200 - Beszélgetés Bródy Andrással

Bródy András matematikus, közgazdász 1964. óta foglalkozik számítástechnikával, pontosabban használja a számítógépet munkájához. Most induló sorozatunknak - melyben a huszadik század utolsó évében arról faggatjuk majd beszélgetőtársainkat, milyen jövőt látnak a bűvös határon, a 2000. éven túl - azért ő az első vendége, mert különösen aktuálisnak érezzük fő kutatási területét, a világgazdasági folyamatokat, ciklusokat. Ráadásul sokakkal együtt azt állítja: a világgazdasági fejlődés és az ezzel összefüggő társadalmi, gondolkodásbeli változások szempontjából nem a 2000 a bűvös szám, hanem a 200!