Prágában egy 72 éves nyugdíjas lelőtte a nigériai nagykövetség konzulját - adta hírül a minap számtalan orgánum. Az is kiderült: a nyugdíjas egykor vállalkozó volt, tettének indítéka, hogy a diplomata nem segített neki visszaszerezni nigériai bankszámlákra átutalt pénzét. Hogy a tettes - vagy áldozat - miért utalgatott jelentős összegeket Nigériába? Mert e-mailben ezt kérték tőle! Ismét gyilkolt az internet - konstatálják a fotelban hátradőlve az internetet sosem látott tévénézők, és az információt elraktározzák arra az esetre, ha a gyerek megint internet-hozzáférést kérne karácsonyra. Nem lehet örökké a pénzre, a bombareceptekre, a legutóbb lefülelt pedofil-hálózatra vagy a vírusokra hivatkozni.
A hagyományos média minden hírre boldogan csap le, mellyel azt lehet sugallni, az internet veszélyes, ördögi dolog, halálos kórokat (vírusokat) terjeszt, de minimum megbontja a családi békét. A betyárbecsület azt diktálná, vegyem védelmembe kenyéradó médiumomat, ám szomorúan kell megállapítanom, az internet tényleg veszélyes, mert egyre nagyobb sebességgel terjed rajta a hülyeség. Nem csak „nigériai levelek” vannak – melyekben az ország zavaros körülményeire hivatkozó helyi „mágnások” kérik, nyissunk bankszámlát számukra, ahova átutalhatják dollármillióikat, és csak úgy mellékesen, addig is, amíg ez megtörténik, átmenti zavarok enyhítésére adnánk-e kölcsön pár száz dollárt –, hanem a világ összes hagyományos svindlijének van már internetes változata. Ezek mind a kegyesen „jóhiszeműség”-nek nevezett ostobaságra építenek, mely persze önmagában még nem vezetne tragédiához, ha nem párosulna mardosó pénzéhséggel. (A cseh nyugdíjas állítólag nem elégedett meg azzal, hogy néhány száz dollárt adott kölcsön, hanem Nigéria összes „menekülőjét” ellátta kisebb összegekkel, persze a busás haszonnal kecsegtető viszonzás reményében.) Létezik a hülyeség minden válfajának online verziója: elég ellátogatni az ingyenes webhelyek tartalomjegyzékében például a politika, a vallás, vagy netán a tudomány tárgykörébe sorolt honlapokra; vagy beleolvasni a nagy portálok fórumain hasonló kérdéseket tárgyaló topikokba.
Az internet veszélyessége fordított arányban növekszik használóinak tájékozottságával, intelligenciájával, józan kritikai érzékével. Persze ez a szabály igaz – mostanában egyre inkább – a televízióra is, de még a könyvek sem képeznek kivételt. Ám míg a könyvben terjedő hülyeségnek gátat vetnek a terjedelmi és terjesztési korlátok, az analfabétizmus vagy a képzelőerő hiánya; a televíziót kordában tartják technikai és szervezeti határai, az egyirányúság, a bonyolultság, az ellenőrzöttség; addig az interneten, ahol a hülyeség terjedési sebessége a legnagyobb, csak saját „korlátaink” akadályoznak, védenek vagy éppen visznek kárhozatba.
(Nyomtatásban megjelent az Internet Kalauz 2003. márciusi számában.)
