Igazán szólhatna valaki, amikor lejár a személyink címmel cikk jelent meg a Női Lapozóban, melyben a névtelen szerző azon mereng, "hogyan lehet elvárni valakitől, hogy az okiratai érvényességi idejét évekig fejben tartsa". Az egyébként jó stílusban megírt glosszán érződik, valószínűleg egy közelmúltbeli keserű tapasztalatból született: szerzőnket jól megvágta valami hivatal, vagy nyaralásra felpakolt autójával visszafordították a horvát határon.
A többes szám első személyt használó alkotó miután elismeri, hogy bizony a feledékenység bűnös dolog, jó magyar módra rögtön kifogást is talál: a hivatal igazán szólhatna, ahelyett, hogy atyai pofonokat kever le szegény delikvensnek. "Persze elképzelhető - írja -, hogy ennyi embernek annyi értesítő levelet nem lenne olyan egyszerű kiküldeni, de ezért mi például boldogan leadóznánk (tényleg??? - közbevetés tőlem, KEE) az ügyviteli és anyagköltséget. Vagy legalább megadnánk az e-mail címünket, hogy ott értesítsen egy számítógép, mert ma már ez sem utópia, és talán nem is olyan rettenetesen bonyolult kivitelezni."
Az ötlet, ami szerzőnk hite szerint "nekünk jutott eszünkbe", olyannyira nem utópia, hogy már évek óta működik az Ügyfélkapun keresztül. Valahogy azt képzelem, hogy az újságírónak - pláne, ha egy internetes újságba ír - ezzel tisztában kéne lennie; de ha nincs is tisztában vele, akkor legalább utána kéne néznie, mielőtt előadja nagy ötletét. De ha ő nem is néz utána, akkor is van annak a lapnak, rovatnak szerkesztője, aki azért szerkesztő elvileg, mert okosabb a mezei újságírónál...
De nem, az újságíró szabadon terjesztheti a tévhiteket. Azaz mégsem: és itt jön az örömhír! Miközben az újságírás színvonala zuhanórepülésben van (tisztelet a kevés kivételnek), addig szerencsére a felhasználók egyre tájékozottabbak - többek közt egyébként épp az internetnek köszönhetően. És - ugyancsak az internetnek köszönhetően - nincsenek arra kárhoztatva, hogy ha égbekiáltó ökörséget olvasnak az újságban, akkor csak otthon moroghassanak magukban, esetleg az asszonynak vagy a kutyájuknak. Ehelyett megírhatják a véleményüket - és meg is teszik: a cikk megjelenését követően nagyon rövid időn belül több tucatnyian írtak hozzászólást, amiben felhívják szerző(in)k figyelmét arra, hogy amit nagy okosan kitalált, az már régi létezik. Többen linket is fűztek mondandójukhoz, sőt, az egyik hozzászóló egy konkrét levelet is odamásolt, amit ő kapott az Ügyfélkaputól az autója forgalmijának lejárta előtt!
Barátaim, van remény.
2009. szeptember 25., péntek
2009. szeptember 19., szombat
Web5let: gepelo.hu - az online gépíró-kisasszony
Hogy ez nekem nem jutott eszembe! (Ismerős az érzés?)
Pedig tényleg eszembe juthatott volna, mivel újságíró koromban elég gyakran kellett magnóról gépeltetnem. Akkoriban ez úgy ment, hogy leadtam a szerkesztőségben Ica néninek a kazettát, aki aztán otthon legépelte a szöveget és másnap hozta a nyers gépiratot. Amire abból cikk lett, nekem legalább még egyszer át kellett gépelnem az egészet. És ez mindössze (?) 15 éve volt...
Mindez hogy történhetne ma? Először is hagyjuk ki a folyamatból Ica nénit, a kazettát és persze az írógépet, a papírt és az indigót is. (Van még aki tudja, mi az az indigó?) Ehelyett fogjuk a digitális diktafonunkat, ami ugyebár nem hogy szalagot, kazettát vagy más effélét, de semmilyen mozgó alkatrészt nem tartalmaz; készítsük el az interjút, vagy rögzítsük pl. vezetés közben a gondolatainkat, majd töltsük fel a fájlt a Gépelő.hu-ra, és igen rövid időn belül megkapjuk e-mailben a felvételen elhangzó szöveget, leírva.
A szájton további szolgáltatásokat is igényelhetünk - idézem:
Az egész szolgáltatás teljesen online: az interneten adjuk le a megrendelést, itt töltjük fel a fájlt, itt kapjuk meg az eredményt, és az ellenértéket is online, bankkártyával tudjuk kifizetni. Példaértékűen kidolgozott és megvalósított ötlet, ami jól bizonyítja, hogy nem elég kitalálni valamit, azt professzionálisan meg is kell tudni csinálni. Az alkalmazási terület pedig elég nagy: ne csak az újságírásra gondoljunk, jól jöhet ez cégek taggyűlési jegyzőkönyveinek, tárgyalási emlékeztetőknek, de akár út közben sebtiben lediktált levelek, tanulmányok, netán ötletek legépeléséhez.
Apróság, de erről az oldalról is - mint sajnos annyi másikról - hiányzik a linkelés, mint a hipertext egyik legfőbb előnye. Csak két példa: amikor azt írjuk, "a kapcsolatok menüpontban", miért nincs belinkelve a kapcsolatok menüpont? Aztán: "Igény esetén lehetőség van valós idejű ún. streamingre..." - biztos, hogy mindenki kapásból tudja, mi a streaming? Nem lenne biztosabb belinkelni hozzá mondjuk a megfelelő wikipédia hivatkozást, ahogy most én tettem?
Erről jut eszembe: számtalan weboldalon találkoztam már mindenféle tudástár, kifejezések szótára és ehhez hasonló okosságokkal. Az internet lényege az együttműködés! Amiből már van egy jó, abból nem érdemes másikat csinálni, hanem a meglévővel kell együttműködni; főleg, ha az eleve az együttműködésre van kitalálva! Ahelyett, hogy elkezdenénk saját szócikkeket írni, a lexikális háttértudást igénylő kifejezéseket linkeljük be a wikipédiára - vagy az adott témában releváns, esetleg másik tudásbázisra. Ha pedig nem találjuk a wikipédiában a kifejezést, vegyük fel magunk; ha nem értünk egyet a leírással, vitatkozzunk vele, fűzzük hozzá a saját értelmezésünket! Így egyrészt a saját, soha nem tökéletes tudásunk összeadódik másokéval, másrészt nem fognak létrejönni az interneten mindenfelé redundáns lexikonok, amikben rossz esetben egymástól eltérő, esetleg egymásnak ellentmondó információk vannak.
Kapcsolódó cikk:
Pedig tényleg eszembe juthatott volna, mivel újságíró koromban elég gyakran kellett magnóról gépeltetnem. Akkoriban ez úgy ment, hogy leadtam a szerkesztőségben Ica néninek a kazettát, aki aztán otthon legépelte a szöveget és másnap hozta a nyers gépiratot. Amire abból cikk lett, nekem legalább még egyszer át kellett gépelnem az egészet. És ez mindössze (?) 15 éve volt...
Mindez hogy történhetne ma? Először is hagyjuk ki a folyamatból Ica nénit, a kazettát és persze az írógépet, a papírt és az indigót is. (Van még aki tudja, mi az az indigó?) Ehelyett fogjuk a digitális diktafonunkat, ami ugyebár nem hogy szalagot, kazettát vagy más effélét, de semmilyen mozgó alkatrészt nem tartalmaz; készítsük el az interjút, vagy rögzítsük pl. vezetés közben a gondolatainkat, majd töltsük fel a fájlt a Gépelő.hu-ra, és igen rövid időn belül megkapjuk e-mailben a felvételen elhangzó szöveget, leírva.
A szájton további szolgáltatásokat is igényelhetünk - idézem:
- CD és DVD: a kapcsolatok menüpontban megadott címre küldhető CD-n vagy DVD-n rögzített hang- és videófelvétel
- Élő közvetítés: Igény esetén lehetőség van valós idejű ún. streamingre, amikor az esemény és az elhangzottak gépelése valós időben történik
- Telefonos diktafon: a (1) 999 0688-as telefonszámon hívva a sípszó után lediktált hangjegyzet leirata automatikusan megérkezik a megadott emailcímre
- Mobil hangrögzítő: Java (j2me) kompatibilis telefonra telepített alkalmazásunk segítségével a rögzített hang mobil interneten keresztül közvetlenül feltölthető rendszerünkbe
Az egész szolgáltatás teljesen online: az interneten adjuk le a megrendelést, itt töltjük fel a fájlt, itt kapjuk meg az eredményt, és az ellenértéket is online, bankkártyával tudjuk kifizetni. Példaértékűen kidolgozott és megvalósított ötlet, ami jól bizonyítja, hogy nem elég kitalálni valamit, azt professzionálisan meg is kell tudni csinálni. Az alkalmazási terület pedig elég nagy: ne csak az újságírásra gondoljunk, jól jöhet ez cégek taggyűlési jegyzőkönyveinek, tárgyalási emlékeztetőknek, de akár út közben sebtiben lediktált levelek, tanulmányok, netán ötletek legépeléséhez.
Kritikai észrevételek
Fentiekből látszik, hogy a szolgáltatást nagyon átgondolták és jól kitalálták. Apróbb kritikai megjegyzésem azért lenne. Jelenleg ez olvasható az oldalon MINŐSÉG ÉS SEBESSÉG címszó alatt:"A feltöltött hang- és videofelvételeket első körben a SKAWA Technologies beszédfelismerő rendszere dolgozza fel. Ezt követően a száz százalékos szöveghűséget az egymással párhuzamosan dolgozó, az egyes szövegrészeket külön-külön gépelő/fordító kollégák munkája biztosítja. Ezzel a zajos, automatikusan nem felismerhető szövegek, szövegrészek maximális pontosságú rögzítése is biztosított. A már legépelt szövegrészeket minden esetben hozzáértő, minősített lektorok ellenőrzik a legépelt szövegrész eredetivel való összevetésével. Így csak ellenőrzött és lektorált eredmények kerülnek vissza a megrendelőhöz."A tájékoztatás, és az ebből sejthető minőség valóban meggyőző, viszont a sebességről valójában nem derül ki semmi, csak feltételezzük a leírtak alapján, hogy a szolgáltatás gyors. Na de mennyire? Egy óra? Fél nap? Egy nap? Megrendeléskor gondolom lehet választani sebességet, bizonyára olcsóbban lassabban van meg, és ha sürgős, akkor jó pénzért akár azonnal is megy. Az sem világos, hogy éjjel-nappal dolgoznak-e. Nem mindegy. Mert tegyük fel, épp New Yorkban vagyok és ott készítek interjút, magyarul. Szeretném igénybe venni a szolgáltatást, ám amikor ott este hat van, itt éjfél - menni fog? Lehet, hogy erre a kérdésre a megrendelés leadása után választ kapok, de érdemes lenne legalább a főbb paraméterekről rövid, de jól kiemelt tájékoztatást adni. Elég lenne annyi, hogy: "gépelés 24 órában, akár 1 órán belül" - vagy ilyesmi.
Apróság, de erről az oldalról is - mint sajnos annyi másikról - hiányzik a linkelés, mint a hipertext egyik legfőbb előnye. Csak két példa: amikor azt írjuk, "a kapcsolatok menüpontban", miért nincs belinkelve a kapcsolatok menüpont? Aztán: "Igény esetén lehetőség van valós idejű ún. streamingre..." - biztos, hogy mindenki kapásból tudja, mi a streaming? Nem lenne biztosabb belinkelni hozzá mondjuk a megfelelő wikipédia hivatkozást, ahogy most én tettem?
Erről jut eszembe: számtalan weboldalon találkoztam már mindenféle tudástár, kifejezések szótára és ehhez hasonló okosságokkal. Az internet lényege az együttműködés! Amiből már van egy jó, abból nem érdemes másikat csinálni, hanem a meglévővel kell együttműködni; főleg, ha az eleve az együttműködésre van kitalálva! Ahelyett, hogy elkezdenénk saját szócikkeket írni, a lexikális háttértudást igénylő kifejezéseket linkeljük be a wikipédiára - vagy az adott témában releváns, esetleg másik tudásbázisra. Ha pedig nem találjuk a wikipédiában a kifejezést, vegyük fel magunk; ha nem értünk egyet a leírással, vitatkozzunk vele, fűzzük hozzá a saját értelmezésünket! Így egyrészt a saját, soha nem tökéletes tudásunk összeadódik másokéval, másrészt nem fognak létrejönni az interneten mindenfelé redundáns lexikonok, amikben rossz esetben egymástól eltérő, esetleg egymásnak ellentmondó információk vannak.
Kapcsolódó cikk:
2009. szeptember 11., péntek
Sereghajtók helyett élmezőnyben a magyar webáruházak?
Egy EU-s jelentés szerint a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok egész Európában hasonló hiányosságokat állapítottak meg az internetes kereskedelmet folytató weblapoknál, mint amilyeneket a SzEK.org fedezett fel saját tagjainál. A Napi Gazdaság Leszerepeltek a magyar webáruházak címmel számol be a vizsgálati eredményekről, de a cikkben leírtak nem igazolják a bombasztikus címet.
"Az elektronikai cikkeket árusító európai webáruházak több mint fele jogszabálysértést követhet el azzal, hogy rejtett költségeket alkalmaz, félrevezeti a fogyasztókat, vagy elmulasztja közölni azt a címet, ahová a vevők visszaküldhetnék a kiszállított termékeket" - írja a Napi Gazdaság az Európai Bizottság által 28 ország fogyasztóvédelmi hatóságának májusi vizsgálatai alapján összeállított tanulmányra hivatkozva. Az írás a vizsgálati eredmények kapcsán négy konkrétumot tartalmaz:
Néhány kérdés azért felmerül bennem, melyekre a cikk nem ad választ (mert feltehetően a cikkíró nem nézett utána, nem kérdezte meg, vagy nem akarta az adott információt leírni - a jelentés forrását pedig elmulasztotta megadni, hogy magunk nézzünk utána):
Azaz sereghajtók helyett lehet, hogy éppen az élmezőnybe tartozunk?!
Ezek után kérdem én: miért is az van a cikk címében, hogy leszerepeltünk?
"Az elektronikai cikkeket árusító európai webáruházak több mint fele jogszabálysértést követhet el azzal, hogy rejtett költségeket alkalmaz, félrevezeti a fogyasztókat, vagy elmulasztja közölni azt a címet, ahová a vevők visszaküldhetnék a kiszállított termékeket" - írja a Napi Gazdaság az Európai Bizottság által 28 ország fogyasztóvédelmi hatóságának májusi vizsgálatai alapján összeállított tanulmányra hivatkozva. Az írás a vizsgálati eredmények kapcsán négy konkrétumot tartalmaz:
- A vizsgált üzletek kétharmada (66%) nem nyújt elég részletes tájékoztatást, illetve félrevezető információt közöl a vevőt illető áruvisszaküldési (sic!) jogokról.
- A weboldalak 45 százalékáról vagy hiányzott, vagy csak nehezen volt megtalálható az az információ, hogy a kiszállításért pluszköltséget számolnak fel.
- A vizsgált áruházak harmada (33%) nem adott teljes körű információt arról, hogy miként lehet kapcsolatba lépni a céggel, ha a fogyasztó visszaküldené az árut, vagy csak egyszerűen problémája akadt.
- Az összes megvizsgált magyarországi webáruháznál találtak valami hibát, ahogy a ciprusiaknál is. Eközben Németországban 29-ből 21, Lengyelországban 10-ből 8, Hollandiában pedig 13-ból 10 e-kereskedőnél volt valami gond.
Néhány kérdés azért felmerül bennem, melyekre a cikk nem ad választ (mert feltehetően a cikkíró nem nézett utána, nem kérdezte meg, vagy nem akarta az adott információt leírni - a jelentés forrását pedig elmulasztotta megadni, hogy magunk nézzünk utána):
- Mennyi volt az a bizonyos összes megvizsgált magyar webáruház? Abból kiindulva, hogy a Magyarországnál csak lakosságát tekintve több mint nyolcszor (!) nagyobb Németországban kemény 29 webáruházat vizsgáltak meg, nem lehetett olyan őrült nagy a megvizsgált magyar e-boltok száma.
- Miért nincs benne a cikkben, hogy mekkora volt ez a szám, ha azt meg van adva, hogy mennyi webboltot vizsgáltak meg Németországban, Lengyelországban és Hollandiában? A tanulmányból is hiányzott? Furcsa lenne. Netán túl kicsi, azért nem írta bele a szerző? Mert röhejes lett volna a bombasztikus cím, ha a cikkből kiderül, hány vizsgálatra alapozzák a lesújtó eredményt?
- Mindegyik (mind a kettő? vagy esetleg tán öt?) megvizsgált magyar webáruházban találtak valami hibát - na de milyet? Mert egyáltalán nem mindegy, hogy az nem volt feltüntetve, hogy van szállítási költség, vagy hogy hiányzott a cégjegyzékszámból egy kötőjel.
Azaz sereghajtók helyett lehet, hogy éppen az élmezőnybe tartozunk?!
Ezek után kérdem én: miért is az van a cikk címében, hogy leszerepeltünk?
Saját szemünkben a gerendát
Az internetes kereskedelem nagyobb mértékű elterjedésének legfőbb gátja a bizalomhiány - állapítja meg egyöntetűen szinte minden, a témával foglalkozó kutatás. (Megjegyzem, szerintem elég szép ütemben terjed az internetes vásárlás. Anno a NetPiacnál az egyik legnagyobb problémát a növekedés finanszírozása jelentette. Nagy baj, ha nincs megrendelés, de az is, ha olyan sok van, hogy nem bírjuk teljesíteni.) Az emberek egy része bizalmatlan nem csak az e-kereskedőkkel, hanem általában az internettel szemben.
A bizalmat úgy lehet leginkább erösíteni, ha világosan és nyíltan kommunikálunk. Például nem sumákolunk az árak áfa-tartalmával, a szállítási díjjal, a termék paramétereivel, a kereskedő személyével, a várható szállítási időponttal (stb.) kapcsolatban. Valamirevaló webshopnál nem is férhet kétség ezen adatok meglétéhez és pontosságához, és a SzEK.org tagjai természetesen a valamirevaló kategóriába tartoznak. Készült egy vizsgálat, amely során az Ormós Ügyvédi Iroda munkatársai (ők nagyon rá vannak állva az e-businessre) átnézték a kereskedelemmel foglalkozó tagok oldalait. Azért kellett ez, mert lehet, hogy mi azt gondoljuk, minden előírásnak megfelelünk, de bármikor előbukkanhat egy hivatal, amelynek erről más lesz a véleménye, aminek aztán egy sárga csekkel ad nyomatékot. (A csekken akár félmilliós összeg is szerepelhet.)
A vizsgálat elkészült, az eredmény itt olvasható. Ehhez szeretném hozzáfűzni, hogy egyrészt ha valahol az áll, hogy valamilyen követelménynek a megvizsgált lapok 35% nem felelt meg maradéktalanul, az egyúttal azt is jelenti, hogy 65%-uk viszont maradéktalanul megfelelt! Másrészt azok a pontok, amikben tagjainknál némi hiányosság mutatkozott, nem voltak nagyon kardinálisak. Az egyik leggyakoribb hiba például, hogy a cég adatainál a cégjegyzék-szám mellett nincs feltüntetve a cégbejegyzést végző bíróság neve. Szerintem ezt nevezhetjük apróságnak. Ezzel együtt jó tudni, hogy kéne szerepelnie, mert így alkalmunk lesz javítani.
A világos és nyílt kommunikációhoz az is hozzátartozik, hogy a hibáinkat is elismerjük. El- és felismerjük, hogy kijavíthassuk őket. Remélem sikerül ezzel picit hozzájárulnunk a bizalom erősödéséhez.
(A vizsgálat kapcsán 2009. október 19-én vendég voltam az MR2 Petőfi Netidők című műsorában. A beszélgetés meghallgatható itt.)
A bizalmat úgy lehet leginkább erösíteni, ha világosan és nyíltan kommunikálunk. Például nem sumákolunk az árak áfa-tartalmával, a szállítási díjjal, a termék paramétereivel, a kereskedő személyével, a várható szállítási időponttal (stb.) kapcsolatban. Valamirevaló webshopnál nem is férhet kétség ezen adatok meglétéhez és pontosságához, és a SzEK.org tagjai természetesen a valamirevaló kategóriába tartoznak. Készült egy vizsgálat, amely során az Ormós Ügyvédi Iroda munkatársai (ők nagyon rá vannak állva az e-businessre) átnézték a kereskedelemmel foglalkozó tagok oldalait. Azért kellett ez, mert lehet, hogy mi azt gondoljuk, minden előírásnak megfelelünk, de bármikor előbukkanhat egy hivatal, amelynek erről más lesz a véleménye, aminek aztán egy sárga csekkel ad nyomatékot. (A csekken akár félmilliós összeg is szerepelhet.)
A vizsgálat elkészült, az eredmény itt olvasható. Ehhez szeretném hozzáfűzni, hogy egyrészt ha valahol az áll, hogy valamilyen követelménynek a megvizsgált lapok 35% nem felelt meg maradéktalanul, az egyúttal azt is jelenti, hogy 65%-uk viszont maradéktalanul megfelelt! Másrészt azok a pontok, amikben tagjainknál némi hiányosság mutatkozott, nem voltak nagyon kardinálisak. Az egyik leggyakoribb hiba például, hogy a cég adatainál a cégjegyzék-szám mellett nincs feltüntetve a cégbejegyzést végző bíróság neve. Szerintem ezt nevezhetjük apróságnak. Ezzel együtt jó tudni, hogy kéne szerepelnie, mert így alkalmunk lesz javítani.
A világos és nyílt kommunikációhoz az is hozzátartozik, hogy a hibáinkat is elismerjük. El- és felismerjük, hogy kijavíthassuk őket. Remélem sikerül ezzel picit hozzájárulnunk a bizalom erősödéséhez.
(A vizsgálat kapcsán 2009. október 19-én vendég voltam az MR2 Petőfi Netidők című műsorában. A beszélgetés meghallgatható itt.)
2009. szeptember 10., csütörtök
Az e-kereskedelem nem a webshoppal kezdődik
Az elmúlt tíz évben gyakran kerestek meg fejlesztőcégek, hogy segítsek már nekik, mert van egy ügyfelük, aki webáruházat akar, de nem tudja pontosan megmondani, mit szeretne.
Az ügyfél azzal a tudattal megy a fejlesztőhöz, hogy elég annyit mondania: kérek szépen egy webáruházat! (-Milyen méretben tetszik kérni? Ez a szín jó lesz? Úgy látom, vállban egy kicsit be kell vennünk...) A fejlesztő igyekszik körülhatárolni az ügyfél vágyait, majd kiválasztja a saját kínálatából azt, ami a legközelebb áll a megrendelő amúgy is homályos elképzeléseihez.
A végén persze senki sem lesz elégedett:
Nézzük, mi a különbség:
Az elektronikus kereskedelem beindítása tehát nem informatikai feladat. Az informatika ennek az üzleti folyamatnak csak egyik eszköze, amelynek a vállalkozó (tulajdonos) által megfogalmazott stratégiai cél megvalósulását kell szolgálnia.
Akkor hát hogyan is kezdjünk bele az e-kereskedelembe?
Először gondolkodjunk, tervezzünk, tanuljunk, olvassunk! Ehhez próbálok e blog számos bejegyzésében segítséget nyújtani. Az olvasást itt érdemes folytatni, vagy javaslom a címkék használatát, pl.: stratégia, internetes befektetés, tudástár stb.
Az ügyfél azzal a tudattal megy a fejlesztőhöz, hogy elég annyit mondania: kérek szépen egy webáruházat! (-Milyen méretben tetszik kérni? Ez a szín jó lesz? Úgy látom, vállban egy kicsit be kell vennünk...) A fejlesztő igyekszik körülhatárolni az ügyfél vágyait, majd kiválasztja a saját kínálatából azt, ami a legközelebb áll a megrendelő amúgy is homályos elképzeléseihez.
A végén persze senki sem lesz elégedett:
- a megrendelő, amikor meglátja, mit kapott, hirtelen már kezdi érteni, mit is szeretett volna (valamihez képest már könnyebb), így aztán újabb igényeket és változtatási kéréseket fogalmaz meg;
- a fejlesztő pedig épp az ebből következő, rengeteg túlmunka miatt, aminek ellenértékét soha nem tudja igazán beárazni.
Az e-kereskedelem: üzlet - az informatika: eszköz!
Ha Ön szeretne egy szép új házat, kivel beszél először? Egy építészmérnökkel, vagy egy kőművessel? Ha szeretne megtanulni angolul, előbb angoltanárt keres, vagy bemegy a könyvesboltba nyelvkönyvet venni?Nézzük, mi a különbség:
- A kőműves olyan házat építene, amilyet szokott, amihez megvannak az eszközei és ismeri minden csínját-bínját. Mivel valakinek azért kéne tervet is csinálni, hát szólna egy ismerős építésznek, de a végeredményt nem az ügyfél, hanem a kőműves választásai határoznák meg.
- A könyvesboltos olyan könyvet adna, amilyen van a boltban, amit általában venni szoktak az emberek, de nem biztos, hogy ez aztán megfelelne a tanulni vágyó életkorának, tanulási céljainak, esetleges alaptudásának - amiknek felmérésére és az ezeknek megfelelő nyelvtanulási módszer - és a hozzá tartozó könyv - kiválasztására a nyelvtanár képes.
Az elektronikus kereskedelem beindítása tehát nem informatikai feladat. Az informatika ennek az üzleti folyamatnak csak egyik eszköze, amelynek a vállalkozó (tulajdonos) által megfogalmazott stratégiai cél megvalósulását kell szolgálnia.
Akkor hát hogyan is kezdjünk bele az e-kereskedelembe?
Először gondolkodjunk, tervezzünk, tanuljunk, olvassunk! Ehhez próbálok e blog számos bejegyzésében segítséget nyújtani. Az olvasást itt érdemes folytatni, vagy javaslom a címkék használatát, pl.: stratégia, internetes befektetés, tudástár stb.
2009. szeptember 7., hétfő
E-commerce Start Tréning
Idő hiányában az önálló tréningek szervezésével felhagytam, de a Webshop Akadémia keretén belül - akár moduláris jelleggel - részt lehet venni az általam tartott, stratégia és üzleti tervezés órákon. További információk a Webshop Akadémia oldalán.
Hogyan használhatja vállalkozásom az e-kereskedelmet?
Tanácsadás és tréning Kis Ervin Egon vezetésével
Miközben az egész világon általános a recesszió, az internet nincs válságban! Nő az internet-előfizetők száma, egyre többen vásárolnak és egyre nagyobb értékben, rohamosan szélesedik a kínálat, és a kockázati tőke is jelentős mértékben áramlik az online cégek irányába. Hogy csak két, nagy figyelmet keltett példát említsek a közelmúltból: a Bookline kb. 1 milliárd, a Vatera.hu 3,7 milliárd forintos áron kelt el.
Hogy szállhatnék be én is az internet-bizniszbe? - valószínűleg Ön is megkérdezi ezt magától, ahányszor az elektronikus kereskedelem sikereiről szóló tudósításokat hallja. Ma már egy nagyon jó ötlet, rengeteg munka és meglehetősen sok pénz kell ahhoz, hogy valaki bekerülhessen a hazai e-kereskedelem forgalmának 80%-át generáló 20 legjobb kereskedő közé. Viszont egy kis energiával, odafigyeléssel, az internet lehetőségeinek okos kihasználásával bevételeit akár duplájára is meg tudja növelni, miközben jelentős költséget takaríthat meg néhány egyszerű újítás, változtatás bevezetésével.
Kattintson az alábbi linkekre és olvassa el az e-kereskedelemmel kapcsolatos alapvető tudnivalókat. Ha úgy érzi, szeretne többet tudni és jól hasznosíthatná ezt a tudást, akkor a tréning Önnek van kitalálva.
Hogyan használhatja vállalkozásom az e-kereskedelmet?
Tanácsadás és tréning Kis Ervin Egon vezetésével
"Nem csak tanítom...!"Tudta, hogy Magyarországon 2009-ben 99 milliárd forint volt az internetes kereskedelem forgalma, és közel ugyanekkora értékben adtak el online szolgáltatásokat is? Gondolta volna, hogy ez a szám évente 50%-kal emelkedik? (További adatok itt.)
Miközben az egész világon általános a recesszió, az internet nincs válságban! Nő az internet-előfizetők száma, egyre többen vásárolnak és egyre nagyobb értékben, rohamosan szélesedik a kínálat, és a kockázati tőke is jelentős mértékben áramlik az online cégek irányába. Hogy csak két, nagy figyelmet keltett példát említsek a közelmúltból: a Bookline kb. 1 milliárd, a Vatera.hu 3,7 milliárd forintos áron kelt el.
Hogy szállhatnék be én is az internet-bizniszbe? - valószínűleg Ön is megkérdezi ezt magától, ahányszor az elektronikus kereskedelem sikereiről szóló tudósításokat hallja. Ma már egy nagyon jó ötlet, rengeteg munka és meglehetősen sok pénz kell ahhoz, hogy valaki bekerülhessen a hazai e-kereskedelem forgalmának 80%-át generáló 20 legjobb kereskedő közé. Viszont egy kis energiával, odafigyeléssel, az internet lehetőségeinek okos kihasználásával bevételeit akár duplájára is meg tudja növelni, miközben jelentős költséget takaríthat meg néhány egyszerű újítás, változtatás bevezetésével.
A WSA képzésen belül tartott óráim tematikája:
- Az elektronikus kereskedelem alapfogalmai
- Üzleti stratégiák, stratégiaelemzés
- Üzleti modellek bemutatása
- A siker és a kudarc meghatározó tényezői
- Saját tevékenységem internetes lehetőségeinek féltérképezése
- Elektronikus kereskedelem bevezetése saját vállalkozásomban
- Stratégiai tervezés, üzleti terv készítése
Kattintson az alábbi linkekre és olvassa el az e-kereskedelemmel kapcsolatos alapvető tudnivalókat. Ha úgy érzi, szeretne többet tudni és jól hasznosíthatná ezt a tudást, akkor a tréning Önnek van kitalálva.
E-commerce tanácsadás
- Szeretne belevágni az elektronikus kereskedelembe?
- Van már webshopja, de nem elégedett a bevétel nagyságával?
- Szeretne hatékony, magas szinten automatizált, jól jövedelmező e-commerce üzletágat?
- Vagy egyszerűen csak szeretné jobban ismerni, hatékonyabban használni az internet lehetőségeit?
Képzés kezdőknek
Ha Ön azon töri a fejét, érdemes-e belevágnia az elektronikus kereskedelembe (e-commerce), vagy egyszerűen csak szeretné jobban ismerni, vállalkozásában hatékonyabban használni az internet lehetőségeit, akkor vegyen részt egy E-commerce start tréningen! További információkért kattintson ide!Stratégiai és üzleti tervezés
Tudatos tervezéssel, átgondolt stratégiával sokkal nagyobb az esély a sikerre! Legsikeresebb szolgáltatásom a webáruház stratégia és üzleti terv, erről részetek itt olvashatóak.Konzultáció
Ha csak néhány órás konzultációra, segítségre, támogatásra van szükség, kérjen konzultációt, vegye fel velem a kapcsolatot vagy lapozzon tovább >>2009. szeptember 6., vasárnap
Pénz - termék - tudás
Ahhoz, hogy az elektronikus kereskedelemben sikeresek legyünk, három dologgal kell rendelkeznünk:
Például, ha nincs elég pénzünk, akkor nagyon jó termékkel kell rendelkeznünk és nem árt, ha az átlagnál jobban értünk ahhoz, amit csinálni szeretnénk.
Ugyanígy ha a termékünk nem ér túl sokat, akkor legyenek átfogó ismereteink és kitűnő ötleteink, továbbá legyen sok pénzünk. (Pl. azért, hogy a nem túl jó termékünket legalább reklámozni tudjuk.)
Célszerű, ha a háromból legalább kettőben jók vagyunk, de elvileg az is működhet, hogy se termékünk, se elég tudásunk, de rengeteg pénzünk van. Az interneten egyébként az a gyakoribb, hogy jó ötlettel (és annak hozzáértő megvalósításával), jó termékkel és kevés pénzzel ér el valaki sikert.
Annak megállapítása persze már nehezebb feladat, hogy mennyi az elegendő pénz, melyik az elég jó termék és mi a megfelelő tudás. Erre általános receptet adni sajnos nem lehet, de minden konkrét helyzet elég jól értékelhető.
Sajnos én sem pénzzel, sem termékkel nem tudok szolgálni, de tudással igen.
- elegendő pénzzel,
- online értékesítésre alkalmas termékkel (ami lehet áru vagy szolgáltatás),
- és megfelelő tudással.
Például, ha nincs elég pénzünk, akkor nagyon jó termékkel kell rendelkeznünk és nem árt, ha az átlagnál jobban értünk ahhoz, amit csinálni szeretnénk.
Ugyanígy ha a termékünk nem ér túl sokat, akkor legyenek átfogó ismereteink és kitűnő ötleteink, továbbá legyen sok pénzünk. (Pl. azért, hogy a nem túl jó termékünket legalább reklámozni tudjuk.)
Célszerű, ha a háromból legalább kettőben jók vagyunk, de elvileg az is működhet, hogy se termékünk, se elég tudásunk, de rengeteg pénzünk van. Az interneten egyébként az a gyakoribb, hogy jó ötlettel (és annak hozzáértő megvalósításával), jó termékkel és kevés pénzzel ér el valaki sikert.
Annak megállapítása persze már nehezebb feladat, hogy mennyi az elegendő pénz, melyik az elég jó termék és mi a megfelelő tudás. Erre általános receptet adni sajnos nem lehet, de minden konkrét helyzet elég jól értékelhető.
Sajnos én sem pénzzel, sem termékkel nem tudok szolgálni, de tudással igen.
- Kezdje itt: Mi az elektronikus kereskedelem?
- Vagy folytassa itt: Az e-kereskedelem nem a webshoppal kezdődik
Belevágjunk?
Az internetes kereskedelem sikereit látva bizonyára sokan kérdezik maguktól: hogy szállhatnék be én is ebbe a bizniszbe? Aki ezt a kérdést felteszi, már jó úton jár! A tévutak, zsákutcák a válasz keresése közben szoktak kialakulni. Nincs ebben semmi furcsa: az internet még nagyon fiatal, kevés a tapasztalat; a 6-8 éves cégek már patinásnak számítanak, és nem egy öreg róka akad a szakmában, aki még harminc sem múlt. A kialakult szabályok, törvényszerűségek egyrészt nem mindig nyilvánvalóak, másrészt könnyen megkérdőjelezhetők: például eleinte senki sem gondolta, hogy lehet mondjuk parkolójegyet is online értékesíteni, ma pedig egy sikeres vállalkozás épül erre az üzleti modellre.
Miért gondolja a közvélemény, hogy az interneten nagyot lehet kaszálni?
A kilencvenes években az e-business-t a benne rejlő lehetőségek alapján gyakran a XX. század eleji autóiparhoz hasonlították, ami nem alaptalan. Nézzük az azonos elemeket:
A hogyan kezdjünk bele előtt tehát nem árt tisztázni: érdemes belekezdenünk?
Ennek eldöntéséhez meg kell néznünk a fent sorolt előnyök árnyoldalait, illetve meg kell vizsgálnunk saját képességeinket, erősségeinket.
Nézzük, mik az előnyök és azok árnyoldalai:
Kis beruházási igény, alacsony fenntartási költségek
Egyrészt a beruházási igény annyira már nem kicsi, mint az ezredforduló táján; ahogy halad előre az idő, értelemszerűen nőnek a piacra lépés költségei. 10 éve még 5-600 ezer forintból egész használható online áruházat lehetett létrehozni, ma csupán egy jó dizájn többe kerül ennél; ugyanez igaz a hirdetési, fenntartási és az elkerülhetetlen továbbfejlesztési költségekre is.
Másrészt ott van a bizonyítottan hasznos tudás kérdése: az áruház-építés know-how-ja legalább kétezer éves, hiszen a mítosz szerint Jézus kiűzte a jeruzsálemi Templomból a kufárokat: azaz a kereskedők már akkor tudták, hol kell felállítani bódéikat.
Ezzel szemben az internetes boltok, áruházak építésére vonatkozó tapasztalat alig egy évtizedes: ugyan kialakult már egy bizonyítottan működő modell, de nem biztos, hogy nincs ennél jobb. Még nem volt elég idő ahhoz, hogy olyan sok kísérletet tudjunk magunk mögött, ami alapján kijelenthető, letisztult, minden körülményhez optimálisan alkalmazkodó know-how birtokában vagyunk. Ebből következik, hogy a bevett módszerekkel meredeken szembemenő ötlet is lehet nagyon sikeres; de ez nem jelenti azt, hogy a meredek ötletek feltétlenül sikeresek!
Korlátlan piac
Az elektronikus kereskedelem kétségtelenül egyik legnagyobb előnye, hogy jóval tágabbak a fizikai, üzleti korlátai, mint a hagyományosnak. Viszont ez az előny nem kisajátítható, azaz mindenki számára adott. Ebből következően a korlátlan piac = korlátlan konkurencia!
Korlátlan kínálat
Egy hagyományos üzletben általában csak azt a terméket tudjuk eladni, amiből készlettel rendelkezünk. Persze vannak szegmensek, pl. a nagy értékű vagy tartós fogyasztási cikkek, építőipari termékek, ahol nem az azonnali vásárlás, hanem a megrendelés a napi gyakorlat, de többnyire ott is szükséges egy bemutatóermi készlettel rendelkezni, mivel látatlanban senki sem vesz autót, ékszert, konyhabútort, nyílászárót vagy franciaágyat.
Ezzel szemben az interneten akár olyan árura is felvehetjük a rendelést, ami még nem is létezik: a könyveket, DVD-filmeket kínáló webshopokban például a forgalom jelentős részét az előrendelésben eladott áruk teszik ki. A lényeg: ahhoz, hogy eladásra kínáljuk az árut, nem kell rendelkezünk vele fizikailag, elég ha ismerjük a pontos paramétereit és lehetőleg van róla fényképünk. Ebből adódóan tehát a kínálatunkat szinte korlátlanul tudjuk növelni: nem magát az árut, csak annak adatait és fotóját kell megszereznünk.
Ez az e-kereskedelem egyik legtöbbször emlegetett pozitívuma, de sajnos ez az, ami a legkönnyebben dől meg, ugyanis csak addig nem kell raktárkészletet tartanunk, ameddig nem akad egy konkurensünk, aki raktároz. Attól kezdve, ha továbbra sem raktározunk, versenyhátrányban leszünk a konkurenciával szemben.
Automatizáltság, önkiszolgáló vevő
Míg a hagyományos boltban az épület fenntartása mellett komoly személyzet is szükséges - eladó, pénztáros, árufeltöltő stb. -, jóval kevesebb emberrel üzemeltethető egy online bolt, sőt, az online üzlet még a többi hagyományos csomagküldőhöz (katalógus-áruházak) képest is hatékonyabb, mivel az ügyfél a vásárlás összes lépését - a termék kiválasztásától a szállítási űrlap kitöltéséig - maga elvégzi. Csakhogy:
Azaz a piac nem csak térben, hanem időben is korlátlan. De egyrészt ez az előny mindenki másnak is megadatott, aki interneten kereskedik; másrészt ezzel az is együtt jár, hogy a vevők nem csak vásárolnak éjjel-nappal, de kérdéznek, segítséget kérnek (és várnak, lehetőleg azonnal), mellékattintanak és egyáltalán, vannak - azaz élnek, mozognak - 24 órában. Az online bolt felügyeletét - legalább egy bizonyos szinten - napi 24 órában és a hét minden napján biztosítani kell.
Tehát? Belevágjunk?
Mindezt azért írtam le, hogy mielőtt bárki elkezdene azon gondolkozni, hogy mit áruljon az interneten és hogyan, az elektronikus kereskedelem árnyoldalaival is tisztában legyen. Aki a könnyű és gyors pénzkereset reményében szeretne az interneten kereskedni, valószínűleg csalódni fog. Hozzáértés, rugalmasság, kitartás itt is szükséges - ami tényleg abszolút előny, hogy szemben a magyar gazdaság hagyományos területeivel, a protekcionizmus, a tisztességtelen piaci magatartás, a nemtelen eszközökkel szerzett versenyelőny és ehhez hasonlók az interneten jóval kevésbé vannak jelen.
Most már ismerjük az előnyöket és azok árnyoldalait is. De vajon hogy állunk a pénz - termék - tudás hármasával?
Miért gondolja a közvélemény, hogy az interneten nagyot lehet kaszálni?
A kilencvenes években az e-business-t a benne rejlő lehetőségek alapján gyakran a XX. század eleji autóiparhoz hasonlították, ami nem alaptalan. Nézzük az azonos elemeket:
- a piacra lépés kis költsége (alacsony belépési küszöb), különösen a várható (vagy akkoriban vízionált) hatalmas nyereséghez képest
- technológiai innováció
- a közvéleményt folyamatosan foglalkoztató újdonság (ingyenreklám)
- experience-hatás (élmény-hatás): az autó és az internet egyaránt a játék, a szabadság, a felfedezés élményét kínálja, így első létrehozóik fő motivációja a személyes vágy volt (Karl Benz, Henry Ford, Louis Renault lelkes mérnökök, feltalálók voltak, akiknek nem volt elég gyors a lovaskocsi vagy elég rugalmas a gőzmozdony, de jómagam is azért csináltam meg első internetes boltomat, mert hiányzott egy kényelmes DVD-beszerzési forrás)
- kis beruházási igény (nem kell eladóteret létesíteni)
- alacsony fenntartási költségek
- korlátlan piac
- korlátlan (legalábbis a készletezés-raktározás szempontjából) kínálat
- automatizáltság, önkiszolgáló vevő
- 24 órás nyitva tartás
A hogyan kezdjünk bele előtt tehát nem árt tisztázni: érdemes belekezdenünk?
Ennek eldöntéséhez meg kell néznünk a fent sorolt előnyök árnyoldalait, illetve meg kell vizsgálnunk saját képességeinket, erősségeinket.
Nézzük, mik az előnyök és azok árnyoldalai:
Kis beruházási igény, alacsony fenntartási költségek
Egyrészt a beruházási igény annyira már nem kicsi, mint az ezredforduló táján; ahogy halad előre az idő, értelemszerűen nőnek a piacra lépés költségei. 10 éve még 5-600 ezer forintból egész használható online áruházat lehetett létrehozni, ma csupán egy jó dizájn többe kerül ennél; ugyanez igaz a hirdetési, fenntartási és az elkerülhetetlen továbbfejlesztési költségekre is.
Másrészt ott van a bizonyítottan hasznos tudás kérdése: az áruház-építés know-how-ja legalább kétezer éves, hiszen a mítosz szerint Jézus kiűzte a jeruzsálemi Templomból a kufárokat: azaz a kereskedők már akkor tudták, hol kell felállítani bódéikat.
Ezzel szemben az internetes boltok, áruházak építésére vonatkozó tapasztalat alig egy évtizedes: ugyan kialakult már egy bizonyítottan működő modell, de nem biztos, hogy nincs ennél jobb. Még nem volt elég idő ahhoz, hogy olyan sok kísérletet tudjunk magunk mögött, ami alapján kijelenthető, letisztult, minden körülményhez optimálisan alkalmazkodó know-how birtokában vagyunk. Ebből következik, hogy a bevett módszerekkel meredeken szembemenő ötlet is lehet nagyon sikeres; de ez nem jelenti azt, hogy a meredek ötletek feltétlenül sikeresek!
Korlátlan piac
Az elektronikus kereskedelem kétségtelenül egyik legnagyobb előnye, hogy jóval tágabbak a fizikai, üzleti korlátai, mint a hagyományosnak. Viszont ez az előny nem kisajátítható, azaz mindenki számára adott. Ebből következően a korlátlan piac = korlátlan konkurencia!
Korlátlan kínálat
Egy hagyományos üzletben általában csak azt a terméket tudjuk eladni, amiből készlettel rendelkezünk. Persze vannak szegmensek, pl. a nagy értékű vagy tartós fogyasztási cikkek, építőipari termékek, ahol nem az azonnali vásárlás, hanem a megrendelés a napi gyakorlat, de többnyire ott is szükséges egy bemutatóermi készlettel rendelkezni, mivel látatlanban senki sem vesz autót, ékszert, konyhabútort, nyílászárót vagy franciaágyat.
Ezzel szemben az interneten akár olyan árura is felvehetjük a rendelést, ami még nem is létezik: a könyveket, DVD-filmeket kínáló webshopokban például a forgalom jelentős részét az előrendelésben eladott áruk teszik ki. A lényeg: ahhoz, hogy eladásra kínáljuk az árut, nem kell rendelkezünk vele fizikailag, elég ha ismerjük a pontos paramétereit és lehetőleg van róla fényképünk. Ebből adódóan tehát a kínálatunkat szinte korlátlanul tudjuk növelni: nem magát az árut, csak annak adatait és fotóját kell megszereznünk.
Ez az e-kereskedelem egyik legtöbbször emlegetett pozitívuma, de sajnos ez az, ami a legkönnyebben dől meg, ugyanis csak addig nem kell raktárkészletet tartanunk, ameddig nem akad egy konkurensünk, aki raktároz. Attól kezdve, ha továbbra sem raktározunk, versenyhátrányban leszünk a konkurenciával szemben.
Automatizáltság, önkiszolgáló vevő
Míg a hagyományos boltban az épület fenntartása mellett komoly személyzet is szükséges - eladó, pénztáros, árufeltöltő stb. -, jóval kevesebb emberrel üzemeltethető egy online bolt, sőt, az online üzlet még a többi hagyományos csomagküldőhöz (katalógus-áruházak) képest is hatékonyabb, mivel az ügyfél a vásárlás összes lépését - a termék kiválasztásától a szállítási űrlap kitöltéséig - maga elvégzi. Csakhogy:
- személyes kontaktus hiányában a vevői figyelem irányítását az eladó helyett más eszközökkel, de ugyanúgy folytatni kell;
- a offline vevőhöz képest - aki bejön, leveszi a polcról a terméket, fizet majd távozik - az online vevőről sokkal több információval kell rendelkeznem, pl.: mi a neve, címe, telefonszáma, e-mail címe, mikor van otthon stb.; ezeket az információkat tárolnom és kezelnem kell, ügyelve közben a biztonságra, az adatkezelési szabályokra és sok egyéb finomságra;
- az online vevő önmagáról szolgáltatott információi gyakran tartalmaznak hibákat, tévedéseket, figyelmetlenségeket (egyik tipikus hiba: a barátjánál/barátnőjénél lakik, a ő lahelyét adja meg szállítási címnek, de arról megfeledkezik, hogy az ajtón a saját neve nem szerepel).
Azaz a piac nem csak térben, hanem időben is korlátlan. De egyrészt ez az előny mindenki másnak is megadatott, aki interneten kereskedik; másrészt ezzel az is együtt jár, hogy a vevők nem csak vásárolnak éjjel-nappal, de kérdéznek, segítséget kérnek (és várnak, lehetőleg azonnal), mellékattintanak és egyáltalán, vannak - azaz élnek, mozognak - 24 órában. Az online bolt felügyeletét - legalább egy bizonyos szinten - napi 24 órában és a hét minden napján biztosítani kell.
Tehát? Belevágjunk?
Mindezt azért írtam le, hogy mielőtt bárki elkezdene azon gondolkozni, hogy mit áruljon az interneten és hogyan, az elektronikus kereskedelem árnyoldalaival is tisztában legyen. Aki a könnyű és gyors pénzkereset reményében szeretne az interneten kereskedni, valószínűleg csalódni fog. Hozzáértés, rugalmasság, kitartás itt is szükséges - ami tényleg abszolút előny, hogy szemben a magyar gazdaság hagyományos területeivel, a protekcionizmus, a tisztességtelen piaci magatartás, a nemtelen eszközökkel szerzett versenyelőny és ehhez hasonlók az interneten jóval kevésbé vannak jelen.
Most már ismerjük az előnyöket és azok árnyoldalait is. De vajon hogy állunk a pénz - termék - tudás hármasával?
2009. szeptember 1., kedd
B2C és társai - betűmágia
Röpködnek a szakkifejezések a fejünk fölött, mi pedig értetlenül bámulunk és próbálunk úgy csinálni, mintha értenénk, miről van szó. Ismerős a helyzet? Szeretnék megnyugtatni mindenkit: sokszor a nagyban bítubí-ző, bítuszí-ző partnereink sem tudják pontosan, miről beszélnek.
Az e-businessben használatos rövidítések (pl. B2C, C2C) angol eredetűek,a bennük szereplő kettes számnak semmi köze a matekhoz, az angol two (kettő) és to (-nak, -nek) hangzásbeli azonosságára épül. A rövidítésekkel azt jelöljük, hogy szereplők szerinti osztályozásban milyen típusú elektronikus üzleti folyamatról van szó. Ezek közül nem mind számít e-commerce-nek, azaz elektronikus kereskedelemnek, csak azok, ahol az üzleti folyamat egyúttal értékesítés is. (Részletek itt: Mi az elektronikus kereskedelem?)
Az alábbiakban következzék egy rövid összefoglaló az összes vonatkozó rövidítésről:
A2A
B2B
Akit további részletek érdekelnek (és bármely egyéb rövidítés feloldása), látogassa meg a www.rovidites.hu weboldalt. Régi, patinás hely, főhajtás az alkotóknak.
Köszönöm a GKIeNET segítségét az összeállíás elkészítéséhez.
Az e-businessben használatos rövidítések (pl. B2C, C2C) angol eredetűek,a bennük szereplő kettes számnak semmi köze a matekhoz, az angol two (kettő) és to (-nak, -nek) hangzásbeli azonosságára épül. A rövidítésekkel azt jelöljük, hogy szereplők szerinti osztályozásban milyen típusú elektronikus üzleti folyamatról van szó. Ezek közül nem mind számít e-commerce-nek, azaz elektronikus kereskedelemnek, csak azok, ahol az üzleti folyamat egyúttal értékesítés is. (Részletek itt: Mi az elektronikus kereskedelem?)
Az alábbiakban következzék egy rövid összefoglaló az összes vonatkozó rövidítésről:
A2A
- administration to administration - államigazgatás az államigazgatásnak
- elektronikus államigazgatás, a hivatalok egymás közötti folyamatainak online támogatása (pl. önkormányzati informatikai rendszerek)
- administration to business és administration to customer (néha consumer, de a customer itt pontosabb) - államigazgatás az üzletnek (értsd: üzleti szférának) és államigazgatás az ügyfélnek
- az elektronikus közigazgatás vállalatok és magánszemélyek részére nyújtott szolgáltatásai (pl. az E-Magyarország Ügyfélkapu-n keresztül történő ügyintézések: elektronikus adóbevallás, cégeljárás, okmányirodai ügyek indítása, betegéletút lekérdezése stb.)
- business to administration - üzlet az államigazgatásnak
- elektronikus (nagy)kereskedelem - e-közbeszerzés
B2B
- business to business - üzlet az üzletnek
- vállalatközi elektronikus folyamatok, amik lehetnek kereskedelmi tranzakciók is, de nem feltétlenül azok
- B2B kereskedelem a termékek és szolgáltatások értékesítése az eladó (értékesítési pont) és a vevő között (point to point)
- B2B kereskedelem történhet aukciós piactereken keresztül is
- B2B szolgáltatások: pl. elektronikus számlázás (e-számla), elektronikus hitelesítési eljárások (digitális aláírás, tanúsítvány, időpecsét), online ügyvitel, könyvelés stb.
- business to customer (néha ezt is consumer-ként oldják fel, mindkét forma elfogadható) - üzlet az ügyfélnek (fogyasztónak)
- általában az elektronikus/internetes kereskedelem alatt a köznyelv a B2C-t érti
- webáruházakon, webshopokon keresztüli online kiskereskedelem
- az értékesített áru lehet termék, de szolgáltatás is (pl. utazás-értékesítés)
- ide tartoznak az elektronikusan fogyasztható termékek is (pl. szoftverletöltés, online zene- vagy filmáruház, videotéka stb.)
- Elektronikus szolgáltatások (pl. online játékok, társkereső oldalak; internetes rádió- vagy zenehallgatás, illetve film- vagy tévénézés, amikor nem letöltöm a zenét vagy a filmet, hanem online stream formájában nézem)
- consumer to consumer - fogyasztó a fogyasztónak
- fogyasztók egymás közötti árucseréje (értékcseréje) aukciós és hirdetési oldalakon keresztül
- ebben az esetben az internetes vállalkozás nem folytat kereskedelmet, csak platformot biztosít az ügyfelek számára az egymás közötti kereskedelemhez
- a bevétel forrása a közvetítői jutalék
Akit további részletek érdekelnek (és bármely egyéb rövidítés feloldása), látogassa meg a www.rovidites.hu weboldalt. Régi, patinás hely, főhajtás az alkotóknak.
Köszönöm a GKIeNET segítségét az összeállíás elkészítéséhez.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)