2009. szeptember 6., vasárnap

Belevágjunk?

Az internetes kereskedelem sikereit látva bizonyára sokan kérdezik maguktól: hogy szállhatnék be én is ebbe a bizniszbe? Aki ezt a kérdést felteszi, már jó úton jár! A tévutak, zsákutcák a válasz keresése közben szoktak kialakulni. Nincs ebben semmi furcsa: az internet még nagyon fiatal, kevés a tapasztalat; a 6-8 éves cégek már patinásnak számítanak, és nem egy öreg róka akad a szakmában, aki még harminc sem múlt. A kialakult szabályok, törvényszerűségek egyrészt nem mindig nyilvánvalóak, másrészt könnyen megkérdőjelezhetők: például eleinte senki sem gondolta, hogy lehet mondjuk parkolójegyet is online értékesíteni, ma pedig egy sikeres vállalkozás épül erre az üzleti modellre.

Miért gondolja a közvélemény, hogy az interneten nagyot lehet kaszálni?
A kilencvenes években az e-business-t a benne rejlő lehetőségek alapján gyakran a XX. század eleji autóiparhoz hasonlították, ami nem alaptalan. Nézzük az azonos elemeket:
  • a piacra lépés kis költsége (alacsony belépési küszöb), különösen a várható (vagy akkoriban vízionált) hatalmas nyereséghez képest
  • technológiai innováció
  • a közvéleményt folyamatosan foglalkoztató újdonság (ingyenreklám)
  • experience-hatás (élmény-hatás): az autó és az internet egyaránt a játék, a szabadság, a felfedezés élményét kínálja, így első létrehozóik fő motivációja a személyes vágy volt (Karl Benz, Henry Ford, Louis Renault lelkes mérnökök, feltalálók voltak, akiknek nem volt elég gyors a lovaskocsi vagy elég rugalmas a gőzmozdony, de jómagam is azért csináltam meg első internetes boltomat, mert hiányzott egy kényelmes DVD-beszerzési forrás)
És ezek mellé még odatehetjük az e-kereskedelem jobbára közismert előnyeit:
  • kis beruházási igény (nem kell eladóteret létesíteni)
  • alacsony fenntartási költségek
  • korlátlan piac
  • korlátlan (legalábbis a készletezés-raktározás szempontjából) kínálat
  • automatizáltság, önkiszolgáló vevő
  • 24 órás nyitva tartás
Mindezen előnyök együttesen valóban páratlan növekedési potenciált eredményeznek, ahogy ezt számos sikersztori példázza. A magyar B2C internetes kereskedelem - melynek volumene 63 milliárd forint volt 2008-ban - forgalmának 80 százalékát 20 cég csinálja - többségük az utóbbi 10 évben jött létre, legfeljebb néhány milliós tőkével és egy-két fővel. Elég nyilvánvaló, hogy ma ugyanezt az eredményt elérni mondjuk az autóiparban lehetetlen. Az elektronikus kereskedelemben rejlő lehetőség tehát adott. Kérdés: tudunk-e élni vele?

A hogyan kezdjünk bele előtt tehát nem árt tisztázni: érdemes belekezdenünk?

Ennek eldöntéséhez meg kell néznünk a fent sorolt előnyök árnyoldalait, illetve meg kell vizsgálnunk saját képességeinket, erősségeinket.

Nézzük, mik az előnyök és azok árnyoldalai:

Kis beruházási igény, alacsony fenntartási költségek
Egyrészt a beruházási igény annyira már nem kicsi, mint az ezredforduló táján; ahogy halad előre az idő, értelemszerűen nőnek a piacra lépés költségei. 10 éve még 5-600 ezer forintból egész használható online áruházat lehetett létrehozni, ma csupán egy jó dizájn többe kerül ennél; ugyanez igaz a hirdetési, fenntartási és az elkerülhetetlen továbbfejlesztési költségekre is.
Másrészt ott van a bizonyítottan hasznos tudás kérdése: az áruház-építés know-how-ja legalább kétezer éves, hiszen a mítosz szerint Jézus kiűzte a jeruzsálemi Templomból a kufárokat: azaz a kereskedők már akkor tudták, hol kell felállítani bódéikat.
Ezzel szemben az internetes boltok, áruházak építésére vonatkozó tapasztalat alig egy évtizedes: ugyan kialakult már egy bizonyítottan működő modell, de nem biztos, hogy nincs ennél jobb. Még nem volt elég idő ahhoz, hogy olyan sok kísérletet tudjunk magunk mögött, ami alapján kijelenthető, letisztult, minden körülményhez optimálisan alkalmazkodó know-how birtokában vagyunk. Ebből következik, hogy a bevett módszerekkel meredeken szembemenő ötlet is lehet nagyon sikeres; de ez nem jelenti azt, hogy a meredek ötletek feltétlenül sikeresek!

Korlátlan piac
Az elektronikus kereskedelem kétségtelenül egyik legnagyobb előnye, hogy jóval tágabbak a fizikai, üzleti korlátai, mint a hagyományosnak. Viszont ez az előny nem kisajátítható, azaz mindenki számára adott. Ebből következően a korlátlan piac = korlátlan konkurencia!

Korlátlan kínálat
Egy hagyományos üzletben általában csak azt a terméket tudjuk eladni, amiből készlettel rendelkezünk. Persze vannak szegmensek, pl. a nagy értékű vagy tartós fogyasztási cikkek, építőipari termékek, ahol nem az azonnali vásárlás, hanem a megrendelés a napi gyakorlat, de többnyire ott is szükséges egy bemutatóermi készlettel rendelkezni, mivel látatlanban senki sem vesz autót, ékszert, konyhabútort, nyílászárót vagy franciaágyat.
Ezzel szemben az interneten akár olyan árura is felvehetjük a rendelést, ami még nem is létezik: a könyveket, DVD-filmeket kínáló webshopokban például a forgalom jelentős részét az előrendelésben eladott áruk teszik ki. A lényeg: ahhoz, hogy eladásra kínáljuk az árut, nem kell rendelkezünk vele fizikailag, elég ha ismerjük a pontos paramétereit és lehetőleg van róla fényképünk. Ebből adódóan tehát a kínálatunkat szinte korlátlanul tudjuk növelni: nem magát az árut, csak annak adatait és fotóját kell megszereznünk.
Ez az e-kereskedelem egyik legtöbbször emlegetett pozitívuma, de sajnos ez az, ami a legkönnyebben dől meg, ugyanis csak addig nem kell raktárkészletet tartanunk, ameddig nem akad egy konkurensünk, aki raktároz. Attól kezdve, ha továbbra sem raktározunk, versenyhátrányban leszünk a konkurenciával szemben.

Automatizáltság, önkiszolgáló vevő
Míg a hagyományos boltban az épület fenntartása mellett komoly személyzet is szükséges - eladó, pénztáros, árufeltöltő stb. -, jóval kevesebb emberrel üzemeltethető egy online bolt, sőt, az online üzlet még a többi hagyományos csomagküldőhöz (katalógus-áruházak) képest is hatékonyabb, mivel az ügyfél a vásárlás összes lépését - a termék kiválasztásától a szállítási űrlap kitöltéséig - maga elvégzi. Csakhogy:
  • személyes kontaktus hiányában a vevői figyelem irányítását az eladó helyett más eszközökkel, de ugyanúgy folytatni kell;
  • a offline vevőhöz képest - aki bejön, leveszi a polcról a terméket, fizet majd távozik - az online vevőről sokkal több információval kell rendelkeznem, pl.: mi a neve, címe, telefonszáma, e-mail címe, mikor van otthon stb.; ezeket az információkat tárolnom és kezelnem kell, ügyelve közben a biztonságra, az adatkezelési szabályokra és sok egyéb finomságra;
  • az online vevő önmagáról szolgáltatott információi gyakran tartalmaznak hibákat, tévedéseket, figyelmetlenségeket (egyik tipikus hiba: a barátjánál/barátnőjénél lakik, a ő lahelyét adja meg szállítási címnek, de arról megfeledkezik, hogy az ajtón a saját neve nem szerepel).
24 órás nyitva tartás
Azaz a piac nem csak térben, hanem időben is korlátlan. De egyrészt ez az előny mindenki másnak is megadatott, aki interneten kereskedik; másrészt ezzel az is együtt jár, hogy a vevők nem csak vásárolnak éjjel-nappal, de kérdéznek, segítséget kérnek (és várnak, lehetőleg azonnal), mellékattintanak és egyáltalán, vannak - azaz élnek, mozognak - 24 órában. Az online bolt felügyeletét - legalább egy bizonyos szinten - napi 24 órában és a hét minden napján biztosítani kell.

Tehát? Belevágjunk?
Mindezt azért írtam le, hogy mielőtt bárki elkezdene azon gondolkozni, hogy mit áruljon az interneten és hogyan, az elektronikus kereskedelem árnyoldalaival is tisztában legyen. Aki a könnyű és gyors pénzkereset reményében szeretne az interneten kereskedni, valószínűleg csalódni fog. Hozzáértés, rugalmasság, kitartás itt is szükséges - ami tényleg abszolút előny, hogy szemben a magyar gazdaság hagyományos területeivel, a protekcionizmus, a tisztességtelen piaci magatartás, a nemtelen eszközökkel szerzett versenyelőny és ehhez hasonlók az interneten jóval kevésbé vannak jelen.

Most már ismerjük az előnyöket és azok árnyoldalait is. De vajon hogy állunk a pénz - termék - tudás hármasával?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Címkefelhő

adóbevallás (9) álláskeresés (1) árfolyamkockázat (1) atm (1) Az Év Internetes Kereskedője (6) b2b (4) b2c (14) bankkártyás fizetés (13) bizalom (10) bookline.hu (11) cégkivonat (2) devizahitel (3) digitális aláírás (5) dvd (8) e-book (2) e-business (21) e-commerce (57) e-számla (14) e-ticket (2) elállási jog (3) ellenőrzés (13) előrendelés (2) eNET (3) extraprofit (2) Facebook (14) facebookology (4) Finálév (6) fogyasztóvédelem (14) Foursquare (4) Fred Wilson (2) Gerd Leonhard (4) GKIeNET (12) goldenblog (1) hitel (1) Hollywood (1) időpecsét (2) illegális (7) internet hungary (10) Internet Kalauz (10) internetadó (2) internetes befektetés (13) IVR (1) iwiw (5) jogszabályok (22) képzés (7) know-how (20) konferencia (32) közösségi vásárlás (13) kupon (10) kutatás (23) logisztika (6) m-commerce (12) mesh (5) Mobile Hungary (1) népszámlálás (1) netpiac.hu (12) netpincer.hu (8) netrisk.hu (6) nettv (2) niche piac (1) okostelefon (15) oktatás (6) online marketing (14) ötlet (15) QR-kód (2) referencia (5) réspiac (1) rövidítések (3) sajtószemle (16) sharing economy (6) SmartCommerce (11) Smartmobil (5) startup (2) stratégia (20) szek.org (35) szemkamerás vizsgálat (1) szerzői jog (3) szolgáltatás (17) tanácsadás (17) taxi (3) televízió (9) tesco (5) toplista (5) torrent (4) történelem (14) tréning (5) tudástár (24) Twitter (5) uber (3) usability (7) ügyfélkapu (6) ügyfélkezelés (4) ügyfélszolgálat (3) üzleti modell (25) üzleti terv (15) válságadó (2) vasárnapi boltbezárás (2) vatera.hu (16) Vedd a neten (5) Vodafone (3) web5let (2) webáruház (35) webergonómia (7) webkritika (8) webshop (34) YouTube (2)