Sereghajtók helyett élmezőnyben a magyar webáruházak?

Egy EU-s jelentés szerint a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok egész Európában hasonló hiányosságokat állapítottak meg az internetes kereskedelmet folytató weblapoknál, mint amilyeneket a SzEK.org fedezett fel saját tagjainál. A Napi Gazdaság Leszerepeltek a magyar webáruházak címmel számol be a vizsgálati eredményekről, de a cikkben leírtak nem igazolják a bombasztikus címet.

"Az elektronikai cikkeket árusító európai webáruházak több mint fele jogszabálysértést követhet el azzal, hogy rejtett költségeket alkalmaz, félrevezeti a fogyasztókat, vagy elmulasztja közölni azt a címet, ahová a vevők visszaküldhetnék a kiszállított termékeket" - írja a Napi Gazdaság az Európai Bizottság által 28 ország fogyasztóvédelmi hatóságának májusi vizsgálatai alapján összeállított tanulmányra hivatkozva. Az írás a vizsgálati eredmények kapcsán négy konkrétumot tartalmaz:

1. A vizsgált üzletek kétharmada (66%) nem nyújt elég részletes tájékoztatást, illetve félrevezető információt közöl a vevőt illető áruvisszaküldési (sic!) jogokról.
2. A weboldalak 45 százalékáról vagy hiányzott, vagy csak nehezen volt megtalálható az az információ, hogy a kiszállításért pluszköltséget számolnak fel.
3. A vizsgált áruházak harmada (33%) nem adott teljes körű információt arról, hogy miként lehet kapcsolatba lépni a céggel, ha a fogyasztó visszaküldené az árut, vagy csak egyszerűen problémája akadt.
4. Az összes megvizsgált magyarországi webáruháznál találtak valami hibát, ahogy a ciprusiaknál is. Eközben Németországban 29-ből 21, Lengyelországban 10-ből 8, Hollandiában pedig 13-ból 10 e-kereskedőnél volt valami gond.
   

Tehát megint mi vagyunk a legrosszabbak, a sereghajtók, leszerepeltünk - állítjuk önmagunkról lelkesen.

Néhány kérdés azért felmerül bennem, melyekre a cikk nem ad választ (mert feltehetően a cikkíró nem nézett utána, nem kérdezte meg, vagy nem akarta az adott információt leírni - a jelentés forrását pedig elmulasztotta megadni, hogy magunk nézzünk utána):

1. Mennyi volt az a bizonyos összes megvizsgált magyar webáruház? Abból kiindulva, hogy a Magyarországnál csak lakosságát tekintve több mint nyolcszor (!) nagyobb Németországban kemény 29 webáruházat vizsgáltak meg, nem lehetett olyan őrült nagy a megvizsgált magyar e-boltok száma.
2. Miért nincs benne a cikkben, hogy mekkora volt ez a szám, ha azt meg van adva, hogy mennyi webboltot vizsgáltak meg Németországban, Lengyelországban és Hollandiában? A tanulmányból is hiányzott? Furcsa lenne. Netán túl kicsi, azért nem írta bele a szerző? Mert röhejes lett volna a bombasztikus cím, ha a cikkből kiderül, hány vizsgálatra alapozzák a lesújtó eredményt?
   
3. Mindegyik (mind a kettő? vagy esetleg tán öt?) megvizsgált magyar webáruházban találtak valami hibát - na de milyet? Mert egyáltalán nem mindegy, hogy az nem volt feltüntetve, hogy van szállítási költség, vagy hogy hiányzott a cégjegyzékszámból egy kötőjel.

Jó lett volna, ha ezeket a kérdéseket a cikk szerzője felteszi valakinek, ha másnak nem, hát magának. A harmadik kérdésemre például megtalálható egyfajta válasz a cikk utolsó bekezdésében: "A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szerint itthon a honlapok jellemzően a fogyasztók elállási jogával, valamint a jótállás, szavatosság feltételeivel kapcsolatos tájékoztatás terén vétettek." Ha jól értem tehát, azt például egyik sem mulasztotta el közölni: van szállítási költség is. Miközben az európai weboldalak 45 százaléka nem, vagy nehezen megtalálhatóan tájékoztatta a vevőket erről. Ebből a szempontból például a magyarországi webáruházak úgy tűnik, nemhogy leszerepeltek volna, hanem messze az európai átlagot felülmúlva (45% sumákoló helyett 100% tisztességes) teljesítettek!

Azaz sereghajtók helyett lehet, hogy éppen az élmezőnybe tartozunk?!

Ezek után kérdem én: miért is az van a cikk címében, hogy leszerepeltünk?