"...az információ kontroll alatt tartásának ideje lejárt. Aki ezzel próbálkozik, olyan, mintha egy gátat építene, ami mögött egyre nagyobb lesz a víz nyomása, és egyszer úgyis átszakad." - mondta az [origo]-nak Netanel "Net" Jacobsson, az AOL és a Facebook volt üzletfejlesztési vezetője a Vodafone-Twitter eset kapcsán. Ez a gondolat teljesen egybevág azzal, amit Gerd Leonhard mondott, és amire mostanában én is olyan sokszor hivatkozom. Az interjú egyébként rendkívül sokrétű és információgazdag, de egyik legnagyobb érdekessége talán létrejöttének háttere: Jacobsson azért volt Budapesten, hogy az iWiW-nek adjon tanácsokat. Az alábbiakban ennek az interjúnak a kapcsán támadt gondolataimat osztom meg, elsősorban arról, hogy miben hozott egészen új minőséget a Facebook az interneten.
Nem különösebben kell net-gurunak lenni ahhoz, hogy az ember észlelje: a Facebook - különösen azóta, hogy magyarul is elérhető - nagyon intenzív fejlődésnek indult, miközben az iWiW legalábbis stagnál. Bő fél éve azt tapasztalom, hogy egyre nagyobb számban ugyanazok az arcok kezdenek felbukkanni az ismerőseim között, akik 2002-2004 között az akkor még WiW néven futó iWiW-en: internetes és egyéb médiás kollégák, barátok, távoli ismerősök, early mover-ek és - ahogy Jacobsson fogalmaz - early adopter-ek. A közel ezer iwiwes ismerősömmel szemben a 200 alatti fészbúkos sokkal nagyobb aktivitást produkál. Ez visszaigazolja azt a személyes tapasztalatomat, hogy a Facebook használata nagyon kényelmes, felhasználóbarát, az események jól követhetők, és igen sokféle aktivitásra van lehetőség.
Az iWiW vs. Facebook kérdésével az internetes szakma már igen korán elkezdett foglalkozni. Valószínűleg Berényi Konrád volt az első, aki már több mint két évvel ezelőtt megírta blogjában, hogy szerinte ha - az akkor még csak angolul elérhető - Facebook-ot magyarítja valaki, akkor megelőzi a magyar közösségi oldalt. Tavaly szeptemberben az Indexen (naná!) már A Facebook megöli az iWiW-et? címmel jelent meg interjú Trevor Johnson-nal, aki a Facebook európai terjeszkedését irányító vezetője. Akkor a 300 millió fészbúkoló közül 450 ezer volt az aktív magyar felhasználó.
Jacobsson szerint: "Az iWiW kicsit olyan, mint egy csiszolatlan gyémánt. Igaz, hogy régóta itt van, emiatt a felülete, érzete is egy kicsit régi, és sok mindent lehet rajta javítani, de ha megnézzük, milyen sokan használják, milyen sokan hivatkoznak rá és frissítgetik az adatlapjukat nap mint nap, azt kell látnunk, nagyon sokat ki lehet hozni belőle." Facebook-vezetőként valószínűleg még Trevor Johnsonhoz hasonlóan beszélt volna Jacobsson is, ám most épp az a dolga, hogy a vélhetően némileg megszeppent tulajdonosnak tanácsokat adjon.
A két közösségi oldal közötti alapvető különbséget egyébként Jacobsson pontosan fogalmazza meg az intejúban, amikor azt mondja: a Facebook már nem is annyira közösségi oldal, hanem inkább egy technológiai platform. Ez a megállapítás azért különösen érdekes, mert az internet maga is egy technológiai platform, egy globális közösségi, kommunikációs tér, amin belül számos különböző további eszköz, alrendszer, felület van. Ha megnézzük a Facebook-ot, azt fogjuk látni, hogy az egyfajta hálózat a hálózatban: vannak rajta egyéni és céges oldalak, rajongói klubok, személyes weblapok, levelezőlisták, hírcsatornák, játékok és egyéb érdekes alkalmazások; lehet kommunikálni a hagyományos netes formákhoz hasonlóan: azaz levelezni, csetelni, és lehet új formában is: pl. egymás üzenőfalára írogatva. Ha egy kezdő internetező ki sem teszi a lábát a Facebook-körből, nagyjából ugyanazt a határtalan élményt kapja, mintha a Google-ról vagy más portálról indulva kezdene böngészni, azzal az alapvető különbséggel, hogy itt az övéi között marad, hiszen bármilyen tevékenységet végez, az valahogy összefüggésben lesz a fészbúkos barátaival. Azaz egy olyan hiperfelületet használ, ahol a tartalmakat egy strukturált referenciacsoporton keresztül éri el, illetve ő maga is fontos része mások referencia-struktúráinak. Nézzünk egy példát: az utóbbi hónapok slágertémája a H1N1 járvány volt, illetve az a kérdés, hogy oltassunk vagy ne oltassunk. Ha valaki rákeresett erre a Google-on, akkor azt a tartalmat, amit végül a témáról elolvasott, számára teljesen idegen emberek tömegei határozták meg: egyrészt azok az internetezők, kattintók, linkelők, akiknek tevékenysége alapján a Google keresőmotorja kiválasztotta, hogy mely cikkeket, írásokat, fórumokat helyezte a találati lista elejére; másrészt pedig az a néhány szerző, blogger, fórumozó vagy mindközönségesen grafomán elmebeteg (lásd összeesküvéselméletek), akik azokat a tartalmakat írták, amiket a kereső kihozott. A fészbúkoló elé kerülő tartalmak természetesen jórészt ugyanebből az írástömegből származnak, viszont nem a Google pagerank, vagy az [origo] ügyeletes szerkesztője határozza meg, hogy ebből milyen válogatás kerül elé, hanem elsősorban a barátai, a barátainak a barátai és azok, akikkel egy rajongói klubba vagy csoportba tartozik. Azaz egy olyan, nem véletlenszerűen kialakult embertömeg, amit az ismeretségi és érdeklődési rendszer strukturál. Tessék elképzelni ugyanezt mondjuk a televízión: ahelyett, hogy nyomkodnám a távirányítót össze-vissza, hogy valami nézhetőt találjak, a tévé maga szolgáltat nekem egy olyan műsor-összeállítást, ami az alapján készült, hogy mit néztek szívesen a barátaim.
Az információ-kontroll ideje tehát valóban lejárt, amennyiben kontroll alatt valamilyen központi ellenőrzést értünk. Kontroll helyett strukturálódás van, információ-evolúció, melynek során az információ és környezete alkalmazkodik egymáshoz. A H1N1 oltásról nem az az üzenet fog eljutni hozzám, amit mondjuk az egészségügyi kormányzat szeretne eljuttatni, hanem az, ami ebből az üzenetből a kapcsolati hálómon való keresztüljutás során kifejlődött. Valójában ez régen sem volt másképp: csak akkor a pletyka és rémhírterjedés során az eleve kevés információ eltorzult; ma viszont a feldolgozhatatlanul sok információból kapunk egy tartalmában lényegében változatlan, de nagyon strukturált és valamennyire testreszabott információrendszert.
Persze semmi új nincs abban, ha azt mondom: megint van valami az interneten, ami teljesen átalakítja az életünket. A háló bő évtizede mást sem csinál, mint felforgatja a világot. Ebben a sztoriban a Facebook valószínűleg az aktuálisan egyik legfontosabb elem, de minden bizonnyal 3-5 éven belül jön valami más. Ami pedig a Facebook vs. iWiW kérdést illeti: kár ezen rágódni, a kettő már rég nem egy kategória. Akinek igazán nagy és izgalmas kihívást jelent a Facebook, az természetesen a Google. És a Google nem tétlenkedik, lásd pl. Google wawe és nexus one.
Hm. Ha belegondolunk, hogy az egész egy éles kődarabbal kezdődött... :-)
Elektronikus kereskedelem tanácsadás és blog - laikusoknak, kezdőknek, érdeklődőknek és profiknak
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Címkefelhő
adóbevallás
(9)
álláskeresés
(1)
árfolyamkockázat
(1)
atm
(1)
Az Év Internetes Kereskedője
(6)
b2b
(4)
b2c
(14)
bankkártyás fizetés
(13)
bizalom
(10)
bookline.hu
(11)
cégkivonat
(2)
devizahitel
(3)
digitális aláírás
(5)
dvd
(8)
e-book
(2)
e-business
(21)
e-commerce
(57)
e-számla
(14)
e-ticket
(2)
elállási jog
(3)
ellenőrzés
(13)
előrendelés
(2)
eNET
(3)
extraprofit
(2)
Facebook
(14)
facebookology
(4)
Finálév
(6)
fogyasztóvédelem
(14)
Foursquare
(4)
Fred Wilson
(2)
Gerd Leonhard
(4)
GKIeNET
(12)
goldenblog
(1)
hitel
(1)
Hollywood
(1)
időpecsét
(2)
illegális
(7)
internet hungary
(10)
Internet Kalauz
(10)
internetadó
(2)
internetes befektetés
(13)
IVR
(1)
iwiw
(5)
jogszabályok
(22)
képzés
(7)
know-how
(20)
konferencia
(32)
közösségi vásárlás
(13)
kupon
(10)
kutatás
(23)
logisztika
(6)
m-commerce
(12)
mesh
(5)
Mobile Hungary
(1)
népszámlálás
(1)
netpiac.hu
(12)
netpincer.hu
(8)
netrisk.hu
(6)
nettv
(2)
niche piac
(1)
okostelefon
(15)
oktatás
(6)
online marketing
(14)
ötlet
(15)
QR-kód
(2)
referencia
(5)
réspiac
(1)
rövidítések
(3)
sajtószemle
(16)
sharing economy
(6)
SmartCommerce
(11)
Smartmobil
(5)
startup
(2)
stratégia
(20)
szek.org
(35)
szemkamerás vizsgálat
(1)
szerzői jog
(3)
szolgáltatás
(17)
tanácsadás
(17)
taxi
(3)
televízió
(9)
tesco
(5)
toplista
(5)
torrent
(4)
történelem
(14)
tréning
(5)
tudástár
(24)
Twitter
(5)
uber
(3)
usability
(7)
ügyfélkapu
(6)
ügyfélkezelés
(4)
ügyfélszolgálat
(3)
üzleti modell
(25)
üzleti terv
(15)
válságadó
(2)
vasárnapi boltbezárás
(2)
vatera.hu
(16)
Vedd a neten
(5)
Vodafone
(3)
web5let
(2)
webáruház
(35)
webergonómia
(7)
webkritika
(8)
webshop
(34)
YouTube
(2)
Egyelőre nyilván nem lövöm le a poént, de a JátékNet.hu átalakításán és modernizálásán gondolkodunk/dolgozunk már hónapok óta. Egyetlen igen hangos kérdésem van: a magyar közönség lemaradása a külöföldiekhez képest vajon mekkora "óvatosságra" intse a fejlesztést? Mennyire szabad feltalálni a "magyar" spanyolviaszt? Miközben például a Bookline (az Év Internetes Kereskedőjéről beszélnük!) fényévekre van elmaradva - hogy a többiekről ne is beszéljünk, jeeez.
VálaszTörlés