Kedves Marslakó!
A Boltamarson webáruházat egy szűk kisebbség sorozatos csalása és a havi rendszerességgel előforduló rendőrségi ügyek miatt bezárjuk, a lelkesedésünk teljesen elpárolgott.
Aki szeretné visszakapni azonosításra befizetett forintjait, a befizetéskor használt egyedi azonosítóval levélben jelentkezzen a boltamarson@gmail.com címen. (Egyedi azonosító nélkül nem áll módunkban fizetni, ez itten nem egy pénzcsap :))
Köszönettel: Bolta
A múlt év tavaszán, az oldal indulásakor még "örökre szóló és teljes körű díjmentességet" ígértek a felhasználóknak, akik az alapítók szerint "a Vatera és Tesz-Vesz üzletpolitikájában csalódott ügyfelek" köréből fognak kikerülni. A megfogalmazás sejtet némi Vatera-ellenességet, amiben valószínűleg két elem játszotta a főszerepet: az egyik a Vatera több milliárd forintért történt eladása, a másik a listázási díj bevezetése.
Ehhez képest az oldalt alapító Fóti Marcell most azt írja a blogjában: "Nagy tanulság ez. Komolyam mondom, le a kalappal a Vatera előtt..." Az is tanulságos, hogy miben látja a tanulságot: szerinte a magyar néppel van a baj, amelyik 5%-ban tartalmaz csalókat és 5%-ban idiótákat. Közben viszont megerősíti az alapításkor tett lelkes kijelentését:
"...az egész áruházat (...) egyetlen ember hozta létre: Plupp. Fáradhatatlan munkájával bebizonyította, amit hónapok óta papolok, hogy BÁRKI kimehet nemcsak a webre, hanem a nagyvilágba, BÁRKI képes lehet arra, hogy megvalósítsa az álmait, mert HŐSKORBAN élünk! BÁRKI eladhat terméket/szolgáltatást 6 milliárd embernek! Nem kell hozzá semmi!"Minden tiszteletem Marcellé, akit régóta ismerek - és kitűnő IT-szakember, ám nem üzletember -, de sajnos szerintem pont az ellenkezője bizonyosodott be annak, amit állít! Mert én meg azt papolom hónapok óta, hogy az internetes kereskedelem nem informatika, hanem üzlet! Az, hogy valaki meg tud csinálni egy webáruházat - programozásilag - az még csak a sikerhez szükséges erőfeszítéseknek legfeljebb 5%-a!
Miért bukott meg tehát szerintem a Bolt a Marson? Egyszerűen nem volt sem üzleti stratégiája, sem üzleti terve, nem gondolta végig az alapító, hogy milyen eszközök és erőforrások kellenek egy ilyen szolgáltatás üzemeltetéséhez, milyen kihívásokkal kell majd szembenéznie és azokkal hogy tud majd megbirkózni. A koncepció mindössze annyi volt, hogy ha a Vatera és a TeszVesz pénzt kér, akkor mi nem kérünk - nyilván majd tódulnak a felhasználók. (A becsületkasszás "üzleti modellre" most nem vesztegetnék szót.) A Bolt a Marson kezdeményezése ezáltal az én szememben kapott némi antikapitalista felhangot, amit elméletileg persze lelkesen tudok támogatni, de a gyakorlatban, mint látjuk, sajnos nem működik. A Vatera és TeszVesz nem azért vezette be a listázási díjat, és általában sem azért kér jutalékot és egyéb díjakat, mert harácsoló gaz kapitalisták a tulajdonosai és vezetői, hanem mert jól átgondolt üzleti modell szerint működik, amelybe beletartozik többek között a folyamatok biztonságossá tétele, a csalások kiszűrése, a tranzakciókat támogató funkciók fejlesztése, a látogatottság biztosítása (IT és marketing szempontból egyaránt)... és még egy csomó minden, amivel több tucatnyi ember foglalkozik reggeltől estig, ezért pénzt kapnak, és nem mellesleg a költségvetés is szépen részesül belőle. Eközben ha minden jól megy, természetesen a tulajdonosoknak hasznuk is keletkezik, de ezért cserébe dolgoztak, befektettek, kockáztattak... Így működik a kapitalizmus, amire mondhatjuk, hogy nem tetszik, de egyelőre még ez működik a legjobban - az interneten is!
A fő tanulság tehát szerintem az, amit már korábban is megírtam: az internet legnagyobb előnye, miszerint a korlátlan lehetőségek hazája, egyúttal a legnagyobb buktatója is! Ugyanis ez a korlátlanság mindenki számára, korlátlanul elérhető, következésképpen a korlátlan piac egyenlő a korlátlan konkurenciával. Az, hogy bárki bármit csinálhat, és a célcsoport - még ha a hatmilliárdos szám enyhe túlzás is - meglehetősen nagy, önmagában nem elég. Kiérlelt, átgondolt és reális üzleti stratégia, valamint erre épülő üzleti terv nélkül a bukás majdnem garantált! Akinek kétségei vannak, nézze meg az e-kereskedelem számait: 2700 webáruházból mintegy 80 darab csinálja a forgalom 93%-át. Ahhoz, hogy a 2620-ba bekerüljünk, tényleg elég egy programozó, de ha a 80 közé akarunk bejutni, ennél picit több minden kell.
Minden szavad arany. :) Én már csak azt várom, hogy a 2619 végre rájön ugyanerre, és persze a náluk vásárlók is. A 81. helyre pedig talán van befutóm... :)
VálaszTörlésKérted, hogy vélményezzem a cikkedet. Nincs ezzel semmi baj, alapvetően igazad van. Picit összetettebb a történet ennél, de alapvetően ez van. Üdv: F.M.
VálaszTörlésMind a poszttal, mind az eddigi két megjegyzéssel mélyen egyetértek: alapvetően nagyon igaz, hogy ÜZLETI koncepció kell, olvasva a posztot, mégis magam is úgy éreztem, hogy ennél azért bonyolultabb minden csődbejutás... Szívesen megismerném a Marcell által említett "picit összetettebb történetet", vagyis a dolog hátterét. Szerintem tanulságos lenne, ha akár egy SZEK-fórumon, akár az őszi konferencián kielemzhetnénk a témát, akár beszámolhatna sikereiről/kudarcairól 2-3 másik vállalkozó is, olyanok, akik a Vateraán bevezetett listázási díj ellenében indították piacterüket.
VálaszTörlésTermészetesen tisztában vagyok vele, hogy a valóság ennél bonyolultabb, de egy blogbejegyzés kereteit meghaladja az ennél mélyebb elemzés. A hangsúlyt az alapigazságra tettem.
VálaszTörlésAz pedig jó ötlet, hogy ez legyen egy SzEK-klubest témája, fel is veszem a listára.
Sziasztok,
VálaszTörlésEgon, kösz a cikket, valóban azt gondolom, hogy mi is tudnánk mesélni a tapasztalatokról akár órákon át. Ehelyett azonban meghívnám Marcellt hozzánk egy "gyárlátogatásra", hátha tudunk egymásnak hasznosat mondani, amit pedig később, ha van rá érdeklődés, akár meg is osztanánk veletek a SZEK-kel. Marcell keress bátran, elérhetőségeim Egonnál megtalálod. (ha nem haragszol nem posztolnám ide).
Stimt.
VálaszTörlésAmennyire tudom az alaszkai aranyláz, és a new yorki fekete péntek is elvben nyitott volt mindenki számára. Az aranyásók töredéke gazdagodott meg, viszont a tőzsdézők nagyobb része bukott el.
Lehet, hogy az üzleti terv csak a növekedéshez kell, és a bukás az megy tervszerűtlenül is?
http://index.hu/tech/2010/07/01/milliokkal_karositotta_meg_ugyfeleit_a_vateran_egy_csalo/
VálaszTörléshttp://www.szek.org/hirek-esemenyek/58-tagok-hirei/282-a-vaterahu-koezlemenye-az-index-cikk-kapcsan
VálaszTörlésMiről kellene szólnia az üzleti tervnek egy ilyen oldal esetén? Pl. kérünk a felhasználótól 5% jutalékot? És még? Honnan lehet tudni, hogy ez majd működik-e vagy sem?
VálaszTörlésKedves Névtelen!
VálaszTörlésAz üzleti terv ennél kicsit bonyolultabb azért. :-) De elsősorban az hiányzott, hogy felmérjék az erőforrás- és eszköz-igényeket, ennek költség-oldalát kiszámolják, majd utána jöhetett volna annak kitalálása, hogy mindennek fedezetét hogy teremtik meg. (Pl. az 5% jutalékból, vagy adományokból, vagy reklámból stb.) Szóval stratégia, üzleti modell, eszközök, erőforrások, bevételek - mindez idő-skálán elhelyezve, legalább 3 éves időtartamra. Nagyjából ezek hiányoztak. Honnan lehet tudni, hogy működik-e? Nem lehet tudni biztosan. Viszont ha nincs üzleti terv, az hóttbiztos h nem működik. :-)
Itt milyen erőforrás és eszközigényről lett volna szó a webserveren és a neten kívül?
VálaszTörlésA kérdés nagyon komolytalan, de én komolyan veszem és megválaszolom:
VálaszTörlésAttól függ, mi az üzleti stratégia. Ha csak annyi, ami volt (legyünk ingyenesek), akkor nem kell más, mint net és szerver (jó, de mennyi?), de láthattuk, ez csak a bukáshoz volt elég.
Az üzleti stratégia arra van, hogy abból le lehessen vezetni a szükséges eszközöket, feladatokat, szervezeti igényt stb., tehát stratégia nélkül a kérdés megválaszolhatatlan. A példa kedvéért vegyünk két szélsőséges variációt:
A.) Stratégia: teljesen ingyenes aukciós oldal / üzleti modell: reklámozói modell (azaz hirdetésből tartja fenn magát). Az ingyenességből fakadóan két kihívásra kell számítani:
1. Rengeteg csaló (különosen, mert kiszorultak a Vateráról és TeszVeszről)
2. Hatalmas forgalom (ha 1-et sikerül kezelni, ellenkező esetben bukás, mint láttuk)
A csalások megakadályozására a Vatera komoly folyamatokat dolgozott ki és nagy apparátust tart fenn (és még így is becsúszik egy-egy eset). Tehát ennek igen jelentős erőforrás-igénye van: ember, szervezet, rendszerek.
A hatalmas forgalom rengeteg usert jelent, azaz hatalmas szerverterhelést, sávszél-igényt, sok kérdést, problémát, hibalehetőséget. Ennek tehát extra technikai és emberi-erőforrás igénye van (ügyfélszolgálat, belső support, üzemeltetés stb.)
Végül: ha reklámból tartja fenn magát az oldal (elvileg nem kizárt a nagy user és látogatottság-szám miatt), akkor nagy és hatékony (azaz profi, tehát drága) sales-csapat kell, mögé pedig nagy és hatékony "gyártás", akik adminisztrálják és végrehajtják a sales által kötött üzleteket.
Ha pedig mindezt elhelyezzük idő-skálán, kiderül, hogy amíg a bevételtermelés megindul, mekkora finanszírozási-igénye van a cégnek. Vélhetően nagyon sok és igen nagy a kockázat. Valószínűleg nem véletlen, hogy nemzetközi szinten sem ez a modell a nyerő.
B.) Stratégia: a legnagyobb magyar online aukciós portállá válni / üzleti modell: piactér modell (azaz ua. mint Vatera, TeszVesz)
Ebben az esetben lényegében fel kell építeni egy "Vatera II."-t és megszorozni nagyon barátian számolva 1,5-tel. (Marketing téren inkább 3-mal) Nem mondom, hogy esélytelen, de nyilván a Naspers azért vette meg a Vaterát több mint 3 milliárdért, mert úgy számolt, hogy ez olcsóbb (és lényegesen gyorsabb - idő=pénz!), mint legyőzni.
Ne feledkezzünk meg róla, hogy a Vatera közel egy évtized alatt jutott el oda, ahol ma tart. Ennek értéke NEM CSAK az évtizednyi anyagi ráfordításban, az ismertségben jelentkező piaci térnyerésben, a felhalmozott userszámban van, hanem a hosszú éveken át fejlődő és csiszolódó KNOW-HOW-ban! A know-how pedig három helyen található: a működési struktúrában (folyamatok, rendszer és szervezet), a belső dokumentációkban és a menedzserek fejében. A három elem általában csak együttesen működik, és csak együtt lehet őket megvenni (cégestül). Minél összetettebb a know-how, annál inkább így van.
A lényeg tehát: know-how nélkül az egész fabatkát sem ér. A boltamarson.hu-nak nem volt se stratégiája, se üzleti modellje, se üzleti terve, se know-how-ja... és annyi pénze sem, amivel mindez pótolható vagy megvásárolható lett volna. Egy ötlete volt (az se egetrengető), de minden ellenkező híreszteléssel szemben az ötlet max. 5%-a a sikernek. A maradék 95% munka, kitartás, hozzáértés, pénz stb. (és még valamennyi szerencse is).
A válaszom viszonylag hosszú - és még mindig csak egy picinyke csepp a tengerből.
Mi a helyzet a http://www.bidx.hu oldallal? Mostanában indult. Ingyenességet kínál a termék feltöltésre, és eladáskor sem számolnak fel jutalékot? Akkor ez már magában azt jelenti bukásra van ítélve a kezdeményezés?
VálaszTörlésNem igazán tudok mit hozzátenni azokhoz, amiket fent leírtam. Szerintem ott van a válasz. A rövid válasz egyébként: önmagában egy tényező nem jelenti sem a biztos bukást, sem a biztos sikert.
Törlés