A digibiz.hu cikket tervez a kritikának a közösségi médiában betöltött szerepéről, illetve ennek kereskedelmi hatásairól. A témáról engem is megkérdezett Tossenberger Tamás, a cikk szerzője, és mivel inspirálóak voltak a kérdései, kicsit hosszabban írtam le a véleményemet, meg azt gondoltam, megér ez egy bejegyzést.
(Ami azért is érdekes, mert újra elgondolkodtat a sajtó működésének átalakulásáról. Abban sem vagyok biztos, hogy amit most csinálok, az pl. etikus-e. Hiszen a válaszokat én adtam, de a kérdések szerzői joga a kérdésfeltevőé. Forrásmegjelöléssel idézhetek, na de hol a forrás? Olyasmiből idézek, ami még nincs is. Várom a véleményeket, ha vannak. :-))
Mennyire fog elterjedni a lehetőség, hogy véleményt lehet formálni a szolgáltatásokról?
Szerintem már el is terjedt valamennyire! Az aktív facebookolók nem várják meg, hogy egy cég felülről "bevezesse" az értékelés lehetőségét, ha valamilyen, számukra fontos vagy izgalmas ügy van, maguktól indítanak neki közösségi oldalt, legyen szó pozitív vagy negatív üzenetről. Amikor egy cég beépíti a weblapjába a tetszik vagy a megosztás gombot, csak elősegíti, inspirálja a véleményalkotást - és ezt valószínűleg jól is teszi.
Háttérbe szoríthatja-e ez a lehetőség a marketingszövegeket a userek (és egyben fogyasztók) véleményének alakításában?
Az emberek mindig is gyanakvással fogadták a marketingszövegeket és fontos, sőt, nagyobb értékű vásárlásoknál döntő az ismerősök, barátok véleménye. Amíg nem voltak közösségi oldalak, fórumokon, chateken, levelezőlistákon, ingyenes webtárhelyeken keresztül ment az információ és tapasztalatcsere; ha valaki nagyon rákattant egy ügyre, akkor csinált neki egy weboldalat, dokumentálta a sztoriját és a keresők rátaláltak. A közösségi oldalak nem tettek mást, mint igyekeztek olyan platformot teremteni, amelyik a leginkább alkalmas az effajta kapcsolattartásra, véleménycserére, illetve saját "ügyeink" publikálására - eddig úgy tűnik, ezt a Facebook tette leghatékonyabban. Mindez annyiban rendezte át az erőviszonyokat, hogy eddig a tömegkommunikációs eszközök egyirányúsága és centralizmusa miatt a felülről jövő marketing hangereje jóval nagyobb volt, mint a közösségi véleményé. Az internet megjelenésével elkezdett megfordulni a helyzet, a Facebook pedig adott egy jelentős plusz löketet.
Hogy hathat a brandekre a közösségi véleményalkotás? (a Nestlé esete a Facebookon pl.)
Nem szeretném túlmisztifikálni a közösségi média szerepét! Most tényleg éppen átrendeződés folyik, megváltozik a kommunikáció, a marketing, újfajta eszközök és felületek jelennek meg, felerősödik "a nép hangja" - de hosszabb távon szerintem azért ez forradalmi változást nem hoz. Ne felejtsük el: a brandek mögött profi szakemberek garmadája áll, a közösség pedig érdekek, vélemények, látásmódok, világképek kusza halmaza: a hangerő nőhet, de ettől még nem lesz a hang artikuláltabb. A cégek majd megtanulnak az új pályákon játszani. Lesznek, akiknek ez nem megy, azok talán eltűnnek, és lesznek, akiknek meg nagyon megy, azok meg előtűnnek.
Hogyan tud előnyt kovácsolni ebből egy alulról építkező, friss vállalkozás?
Két cég közül, akiknek egyébként nagyjából egyformán versenyképes a terméke vagy a szolgáltatása, hasonlóan hatékony a működése, az fog jobban érvényesülni, aki ügyesebben használja az új eszközöket.
A dislike gombot hogyan lehetne integrálni az elektronikus kereskedelembe?
Nincs ebben nagy varázslat: a legtöbb kereskedelmi oldal már eddig is teret adott a vásárlói véleményeknek. Most annyi történik, hogy tágul a tér: ha nekem tetszik vagy nem tetszik egy termék x webáruházban és azt valamilyen módon jelzem, akkor nem csak az adott webáruház többi vásárlója és látogatója fog erről tudni, hanem a facebookos ismerőseim is, meg esetleg az ő ismerőseik, vagy még a velem egy közösségbe tartozó ismeretlenek is.
Elektronikus kereskedelem tanácsadás és blog - laikusoknak, kezdőknek, érdeklődőknek és profiknak
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Címkefelhő
adóbevallás
(9)
álláskeresés
(1)
árfolyamkockázat
(1)
atm
(1)
Az Év Internetes Kereskedője
(6)
b2b
(4)
b2c
(14)
bankkártyás fizetés
(13)
bizalom
(10)
bookline.hu
(11)
cégkivonat
(2)
devizahitel
(3)
digitális aláírás
(5)
dvd
(8)
e-book
(2)
e-business
(21)
e-commerce
(57)
e-számla
(14)
e-ticket
(2)
elállási jog
(3)
ellenőrzés
(13)
előrendelés
(2)
eNET
(3)
extraprofit
(2)
Facebook
(14)
facebookology
(4)
Finálév
(6)
fogyasztóvédelem
(14)
Foursquare
(4)
Fred Wilson
(2)
Gerd Leonhard
(4)
GKIeNET
(12)
goldenblog
(1)
hitel
(1)
Hollywood
(1)
időpecsét
(2)
illegális
(7)
internet hungary
(10)
Internet Kalauz
(10)
internetadó
(2)
internetes befektetés
(13)
IVR
(1)
iwiw
(5)
jogszabályok
(22)
képzés
(7)
know-how
(20)
konferencia
(32)
közösségi vásárlás
(13)
kupon
(10)
kutatás
(23)
logisztika
(6)
m-commerce
(12)
mesh
(5)
Mobile Hungary
(1)
népszámlálás
(1)
netpiac.hu
(12)
netpincer.hu
(8)
netrisk.hu
(6)
nettv
(2)
niche piac
(1)
okostelefon
(15)
oktatás
(6)
online marketing
(14)
ötlet
(15)
QR-kód
(2)
referencia
(5)
réspiac
(1)
rövidítések
(3)
sajtószemle
(16)
sharing economy
(6)
SmartCommerce
(11)
Smartmobil
(5)
startup
(2)
stratégia
(20)
szek.org
(35)
szemkamerás vizsgálat
(1)
szerzői jog
(3)
szolgáltatás
(17)
tanácsadás
(17)
taxi
(3)
televízió
(9)
tesco
(5)
toplista
(5)
torrent
(4)
történelem
(14)
tréning
(5)
tudástár
(24)
Twitter
(5)
uber
(3)
usability
(7)
ügyfélkapu
(6)
ügyfélkezelés
(4)
ügyfélszolgálat
(3)
üzleti modell
(25)
üzleti terv
(15)
válságadó
(2)
vasárnapi boltbezárás
(2)
vatera.hu
(16)
Vedd a neten
(5)
Vodafone
(3)
web5let
(2)
webáruház
(35)
webergonómia
(7)
webkritika
(8)
webshop
(34)
YouTube
(2)
Az első kérdésről nincs véleményem :) a témáról is csak egy apró gondolat bukott elő: kicsit olyannak tartom ezt, mint amikor kijön egy új mozifilm, és az emberben előjön a kérdés: megnézzem, vagy sem. És akkor jön a kritikák olvasása, majd az ismerősök meghallgatása, de mindenki mást mond. Míg végül rájövünk hogy jobb ha magunk döntjük el a film paraméterei (rendező, szereplők, tartalom) illetve saját tapasztalataink alapján. Lesznek filmek amiket megnézünk, de nem kellett volna, és biztos lesznek amiket kihagyunk (és sosem tudjuk meg hogy jó lett volna). Akárhogy is, de egy idő után már "tapasztalt mozijárók" leszünk, csökkennek a kudarcok (rossz filmek), és általában jól érezzük magunkat. Szerintem ugyanez zajlik majd le ezen a területen is: olvasgatjuk mindenhol a "nép hangját", a véleményeket, a lájkokat, de egy idő után rájövünk, hogy hosszútávon a tényeken alapuló saját döntés a legjobb.
VálaszTörlésA cikk azóta megjelent, itt olvasható:
VálaszTörléshttp://www.digibiz.hu/a-dislike-szerepe-a-facebook-kozossegi-oldalon/20100625
Sándor véleményét vitatom. Az okos mást kárán tanul... :-)
VálaszTörlés