2011. április 11., hétfő

Smartmobil - élmény veled vásárolni?

Mindenki próbál rájönni, mivel lehetne nagy bizniszt csinálni a mobil-iparágban. A GSM-rendszerű mobiltelefon történetének 17 éve alatt több konjunktúra is volt, de sosem volt ekkora lendület, mint ma. A Smartmobil konferencián tartott előadásom szöveges változata.

A Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) becslése szerint 2015-re a világ népességének fele harmadik generációs (3G) telefont használ majd - írta meg az Index. Ez azt jelenti, hogy kialakul egy több mint hárommilliárd embert összefogó globális piac, amit egyetlen - bár nem egységes platformot használó - eszközön keresztül el lehet érni. Úristen - mondják egymásnak a vállalkozó szellemű, nagyot álmodni merő fiatal fejlesztők - képzeld el, ha a felhasználók egy ezrelékének el tudsz adni valamit csupán egy dollárért, akkor azzal már több mint hárommillió dollárt kereshetsz!

Az első kérdés, ami felmerül: miért kéne másképp gondolkodni, ha mobilon szeretnék üzletet csinálni, mint interneten? Elvégre a mobilon keresztül is ugyanaz a világháló érhető el, ráadásul ahogy terjednek az egyre jobb képernyőfelbontású eszközök, úgy egyre inkább nem lesz különbség. Az eltérés a felhasználás körülményeiben keresendő: ahhoz, hogy sikeres alkalmazást, tartalmat fejlesszünk mobilra, vagy a webáruházunkat optimalizáljuk rá, elsősorban meg kell értenünk a mobil-felhasználót.

A GSM rendszerű mobilszolgáltatás 17 éve érhető el Magyarországon (mellesleg én is azóta vagyok előfizető). Ma több mobil-előfizetés van, mint ahány lakos az országban. Nálunk a családban is mindenkinek van legalább egy készüléke, de a legnagyobb lányomnak és nekem például kettő, és mindkettőnk egyik telefonján van internet-elérés is. Nézzük, mi történt az alatt a 17 év alatt, amíg eddig eljutottunk!

A mobilt történetének már a huszadik századi részében sem csak telefonálásra használtuk, bár a fő alkalmazási terület még ez volt. Ezt mutatja az elnevezések fejlődése is: a rádiótelefon, mobiltelefon, maroktelefon, bunkofon vagy a ma már szinte régiesnek ható hordozható telefon egyformán tartalmazzák a telefon megjelölést. A telefonálás mellett gyorsan elterjedt az SMS, illetve már az első készülékek is kínáltak néhány egyszerű alkalmazást: ébresztést, számológépet, jegyzetet és nagyon kezdetleges játékokat. A kilencvenes évek vége felé pedig megjelent az email is, bár először csak úgy, hogy SMS-értesítést kaphattunk a bejövő e-mailekről, benne a feladóval, a tárggyal és az üzenet első néhány mondatával. A huszonegyedik században megérkeztek a fejlett alkalmazások, a készülékünk fokozatosan szórakoztató-központtá vált: az egyre szofisztikáltabb játékok mellé jött az MP3 lejátszó, rádió, kamera, valamint feladatszervező, dokumentumkezelő, navigáció és egyéb alkalmazások tömkelege. A legnagyobb ugrást persze a mobilinternet jelentette, amely nem csak a bárhol, bármilyen helyzetben történő internetezést tette lehetővé, hanem azt is, hogy az olyan alkalmazások, mint a Skype, Facebook vagy MSN segítségével folyamatosan jelenlegyünk a hálón. Ennek a fejlődésnek köszönhetően rövidült le a név is, és lett a mobiltelefonból egyszerűen csak mobil, vagy újabban smartmobil, okostelefon – ami elől nyilván előbb-utóbb el fog tűnni az okos, mert mindegyik készülék okos lesz. (Illetve biztos marad néhány igen egyszerű szerkezet a kínálatban, de valószínűleg inkább ezek lesznek megkülönböztetve, mondjuk így: butatelefon.)

Korán megjelentek az üzleti, kereskedelmi lehetőségek is. Először jött az emeltdíjas hívás és SMS, aminek segítségével különféle mikrofizetéseket lehet megvalósítani; ezek eredményeként született meg a mobilparkolás, autópályamatrica- és mozijegyvásárlás, de egy csomó egyéb szolgáltatás üzleti modelljét is ez segítette világra (pl. pay-tv). Általánossá vált az SMS használata a banki tranzakciók visszaigazolásánál vagy jóváhagyásánál, de ma már SMS-ben figyelmeztetnek a lejárt jogsira, a befizetendő villanyszámlára vagy a közelgő szervizre is. Rövid, de meredeken emelkedő konjunktúra volt a csengőhang és háttérkép biznisz, előképeként a ma virágzó alkalmazás-biznisznek. Végül az internet egyre teljesebb értékű mobilos használata elméletileg mobilon is elérhetővé teszi mindazt, ami a weben van, így az e-commerce és m-commerce (mobil-kereskedelem) fokozatosan összeforr.

A lehetőségek hatalmas tárházából vajon mi a legnagyobb siker? Mire használjuk legtöbbet a mobilunkat? Nos kérem, bármily meglepő, de SMS-ezésre. Ma világszerte 200 ezer SMS-t küldenek el minden másodpercben, ami a 2010-es adatok szerint 6,1 billió SMS-t jelent egy év alatt. Ráadásul szó sincs hanyatlásról: a forgalom dinamikusan nő, 2007-ben még csak 56 ezer SMS-t küldtünk másodpercenként! (Forrás)

Mi lehet az SMS elképesztő sikerének a titka? Egyrészt nyilvánvalóan az, hogy a működése nagyon egyszerű - még a billentyűzet-macera ellenére is -, nem igényel semmilyen beállítást, telepítést, minden telefon alapból tudja. Másrészt az SMS kitűnően igazodik az egyre inkább széttöredező időnkhöz. A mai ember folyamatosan mozgásban van és az élete tele van rövid, gyors tevékenységsorozatokkal: bevásárlás, ügyintézés, csekk-befizetés, gyerekért az oviba menés, nyárigumi-csere és így tovább. Ráadásul ezek a tevékenységek sok szervezést, organizálást igényelnek, egyeztetni kell a férjjel-feleséggel, főnökkel, szülővel, gyerekkel. Az SMS kitűnően alkalmas erre, illetve arra, hogy akkor írjunk, olvassunk, válaszoljunk, amikor épp várunk valamire: hogy a villamos odaérjen, a lámpa zöldre váltson, valamilyen sorban mi következzünk. Végül, amit nagyon sokan használnak, azt előbb-utóbb mindenki használni fogja. Volt ismerősöm, aki minden SMS-re telefonhívással válaszolt, de idővel rájött: az emberek azért írnak SMS-t, mert a választ is abban szeretnék megkapni, mivel nincs idejük beszélgetni. Számomra mindebből az következik, hogy azok az alkalmazások, e-commerce megoldások lesznek sikeresek, amelyek képesek a fenti paraméterekhez igazodni: azaz nagyon egyszerűen használhatók, nem kell hozzájuk speciális tudás, és nem kell őket telepíteni; a használatuk (azaz egy lezárt ciklus, egy tranzakció, egy megkapott válasz-információ) nem fog egy-két percnél több időt igénybe venni, vagy ha mégis, bármikor tetszőlegesen folytatni lehet a folyamatot. Röviden összefoglalva: ha a siker felé vezető utat keressük, akkor menjünk a mozgás felé, ami elég kézenfekvő gondolat, hiszen a készülék neve is ez: mobil.

Amikor az ember (fogyasztó, vevő) úton van, folyamatosan vásárlása ösztönző impulzusok érik. A reklámzaj elképesztő méreteket öltött: már hirdetés van az összes megszokott hely mellett olyan egzotikus felületeken is, mint a férfivécében a piszoár teteje (lányoknál hol?), vagy a benzinkútnál a töltőpisztoly. Túl kézenfekvő a mobilra, mint reklámhordozóra tekinteni. Ebben a reklámzajban kellene hallható üzenetet produkálni! Valószínűsítem, hogy önmagában reklámmal ezt nem lehet elérni. Olyan eszközöket kell a felhasználók kezébe adni, amik kielégítik néhány alapvető igényét: segítik eligazodni (hol van legközelebb mozi?), releváns és hitelesnek bizonyuló információkat kap (a mozi tényleg ott van), amiket azonnal tud használni (a moziban játszott filmeket is látja már a mobilon, sőt, jegyet is tud vásárolni); mindezt nagyon egyszerűen és lehetőleg saját kezdeményezésre. Az infók, amikre a felhasználónak szüksége lehet, főleg ad-hoc igények, impulzusvásárláshoz kapcsolódhatnak és enyhíthetik a döntési kényszer nyomását azzal, hogy kontrollt adnak a fogyasztó kezébe: pl. egy akciós termék árát le tudja ellenőrizni, hogy tényleg az a legjobb ár, vagy a neten, vagy esetleg néhány sarokkal odébb egy másik boltban olcsóbban kínálják ugyanazt. Műszaki termékeknél érdekes lehet a termékinformációk ellenőrzése, hiszen két látszólag nagyon egyforma tévé vagy notebook között komoly eltérések lehetnek a műszaki paraméterekben.

Ha elterjednek az ilyen jellegű szolgáltatások, az új kihívás elé állítja a hagyományos kereskedőket, mivel a mobil egyrészt lehetőség, másrészt veszély. Lehetőség, amennyiben a vevőt egy jól kommunikált információval be tudjuk hozni a boltba, veszély, amennyiben a vevő ott van nálunk, és a konkurencia tudja elhívni magához mitőlünk. Az e-kereskedők számára pedig a folyamatosan mozgásban lévő felhasználó lehetőséget és veszélyt egyaránt magában rejt, attól függően, hogy az e-kereskedő a bolti árakhoz és szolgáltatásokhoz képest tud-e többet, jobbat kínálni.

Az m-commerce ismét izgalmasan átrendezi a kereskedelmi értékeket. A hagyományos bolti kereskedelemben az üzlet egyik fő értéke a fizikai elhelyezkedése volt, tekintve, hogy ha valaki megvette a városközpont legjobb telkét és oda felépített egy plázát, akkor azt a helyet végérvényesen lefoglalta, senki más nem tud oda már még egy plázát építeni. Az e-kereskedelemben a telek szerepét a domén vette át, de egy sikeres név lefoglalása korántsem jelent már akkora üzleti előnyt, mint egy fizikai terület lefoglalása. Az m-commerce-ben fordul a kocka: itt már nem annyira az számít, hogy - akár a fizikai, akár a virtuális téren belül - hol van a bolt, hanem sokkal inkább az, hogy hol vagyok én, a vevő, zsebemben a mobilommal.

Ahogy 15 évvel ezelőtt senki sem gondolta, hogy még ma is az SMS lesz a leggyakrabban használt mobilos szolgáltatás, most sem lehet még tudni, tíz-tizenöt, de akár csak öt év múlva mi lesz a nyerő. Valószínű, hogy akkor tud sikeres lenni egy alkalmazás, ha a fent sorolt funkciókat rendkívül egyszerűen valósítja meg: a termékeket azonosítja vonalkód, RFID vagy akár a termék címkéje, sőt, képe alapján; a felhasználó helyzetét megállapítja GPS segítségével, és a vágyainkat is kitalálja az eddigi viselkedésünk, vásárlásaink alapján (lásd: ajánlórendszerek). A technológiai fejlődés szárnyakat adhat vágyainknak, de a lényeg nem az eszközfejlesztés, hanem az üzleti innováció: ugyanis a globális mobil jövőről szőtt álmokat csak azok fogják tudni megvalósítani, akik mindehhez megtalálják a működőképes üzleti modelleket is. Nagyon sok dolog van a világon - a villanyautótól a szagos tévéig -, ami technológiailag már régóta lehetséges, de üzletileg nem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Címkefelhő

adóbevallás (9) álláskeresés (1) árfolyamkockázat (1) atm (1) Az Év Internetes Kereskedője (6) b2b (4) b2c (14) bankkártyás fizetés (13) bizalom (10) bookline.hu (11) cégkivonat (2) devizahitel (3) digitális aláírás (5) dvd (8) e-book (2) e-business (21) e-commerce (57) e-számla (14) e-ticket (2) elállási jog (3) ellenőrzés (13) előrendelés (2) eNET (3) extraprofit (2) Facebook (14) facebookology (4) Finálév (6) fogyasztóvédelem (14) Foursquare (4) Fred Wilson (2) Gerd Leonhard (4) GKIeNET (12) goldenblog (1) hitel (1) Hollywood (1) időpecsét (2) illegális (7) internet hungary (10) Internet Kalauz (10) internetadó (2) internetes befektetés (13) IVR (1) iwiw (5) jogszabályok (22) képzés (7) know-how (20) konferencia (32) közösségi vásárlás (13) kupon (10) kutatás (23) logisztika (6) m-commerce (12) mesh (5) Mobile Hungary (1) népszámlálás (1) netpiac.hu (12) netpincer.hu (8) netrisk.hu (6) nettv (2) niche piac (1) okostelefon (15) oktatás (6) online marketing (14) ötlet (15) QR-kód (2) referencia (5) réspiac (1) rövidítések (3) sajtószemle (16) sharing economy (6) SmartCommerce (11) Smartmobil (5) startup (2) stratégia (20) szek.org (35) szemkamerás vizsgálat (1) szerzői jog (3) szolgáltatás (17) tanácsadás (17) taxi (3) televízió (9) tesco (5) toplista (5) torrent (4) történelem (14) tréning (5) tudástár (24) Twitter (5) uber (3) usability (7) ügyfélkapu (6) ügyfélkezelés (4) ügyfélszolgálat (3) üzleti modell (25) üzleti terv (15) válságadó (2) vasárnapi boltbezárás (2) vatera.hu (16) Vedd a neten (5) Vodafone (3) web5let (2) webáruház (35) webergonómia (7) webkritika (8) webshop (34) YouTube (2)