A Groupon sikere világszerte hatalmas lendületet adott a közösségi vásárlásnak. Egy gyors felsorolás a legnagyobb szereplőkről: LivingSocial (angolszász államok), Tuangou (Kína, ahol azóta több ezer(!) konkurens indult), BuyWithMe, Jasmere.com, Fab.com, Weforia, Groop Swoop, Groupalia, TownHog, TeamGrab.com, Baredeal.com, Agenzy.com, DailyQ.com, eWinWin. A jelentés megállapítja, hogy a verseny élesedésével valószínűleg a kisebb szereplők közül egyre többen próbálnak meg majd specializálódni. Ennek jelei már most felfedezhetők: az angol Keynoir például különös gondossággal válogatott exkluzív ajánlatokat küld tagjai részére; az Indonézia két nagyvárosában (Jakartában és Bandungban) működő Lapar.com-on pedig kuponként vásárolhatunk éttermi menüt.
A hazai piac tavaly nyáron indult, a kutatási jelentés egy ábrán szemlélteti a szereplők piacra lépésének sorrendjét:
A hazai szereplőkről egyelőre nem tudunk meg többet, a konkrét adatok várhatóan a harmadik részben lesznek majd. (A következő, második részben az üzleti modell elemzését fogjuk kapni.)
A jelentés kiemeli: viszonylag kevés olyan termék vagy szolgáltatás van, amelynek árrésébe beleférne az 50%-os, vagy azt sokszor meghaladó kedvezmény, így ezek az akciók marketingcélokat szolgálnak. A vállalkozók így próbálnak új vevőket magukhoz csábítani abban a reményben, hogy belőlük később teljes áron vásárló, visszatérő ügyfelek válnak. (Ezzel kapcsolatos kételyeimet már megfogalmaztam.) A jelentés is megállapítja, hogy "a vásárlók nem azért látogatnak az oldalra, mert szükségük van valamire, hanem mert a kedvezmény mértékét ismerve, kihagyhatatlan ajánlatnak érzik azt, az ajánlatok időkorlátja miatt viszont azonnali döntési helyzetbe is kerülnek."
A jelentés legérdekesebb része a vevők számát ismerteti. Ebből kiderül, hogy annak ellenére, hogy a hazai piac még nincs egy éves (az első cégek 2010. júliusában indultak), a GKIeNET 2011. áprilisában készült CATI felmérésének eredménye szerint a 14-74 év közötti lakosság 1,5%-a már vásárolt online kupont! Ugyancsak érdekes adat, hogy közülük 19% új internetes vásárló, aki a nagy árkedvezmény hatására próbálta ki ezt a lehetőséget.
A szerzők június 8-ra ígérik a cikksorozat folytatását, melyben a siker titkát jelentő üzleti modellt fogják elemezni. A megjelenést követően természetesen erről is beszámolok. (A második rész itt olvasható!)
(A bejegyzés forrása: GKIeNET – BCE E-business Kutatóközpont: Bónuszok és kuponok kutatási összefoglaló)
> További bejegyzéseim a közösségi vásárlásról
Szia Egon!
VálaszTörlésA napokban olvastam a Groupon kapcsán egy cikket, amiben felvetik, hogy a cég és hasonló vállalkozások sikere annak (is) köszönhető, hogy pont akkor indultak, amikor lasszóval kell fogni a vevőket. Vagyis beáldozzák a profitjukat a cégek, hogy valami bevételre szert tegyenek.
Szerintem közép, hosszú-távon nem folytatható az a konstrukció, folyamat, amit ezek a cégek képviselnek. Előbb, utóbb rájönnek a most "közösségi vásárló" szolgáltatókat használó cégek, hogy ez túl magas marketing költség.
Az amúgy is szépen növekvő újabb tőzsdei lufi fő sztárjai pont ezek a cégek lesznek, véleményem szerint. Mármint a "közösségi vásárlós" cégek, amikor az őket használó cégek kezdenek más marketing eszközöket, vagy a hagyományos árazásokat alkalmazni ismét.
Amúgy valamilyen szinten, bizonyos jellegű termékeknél, szolgáltatásoknál lenne létjogosultsága a valódi, szó szerinti KÖZÖSSÉGI vásárlást szervezőknek. Vagyis, amikor valakik összeállnak és akkora mennyiségben kívánnak valamit megvásárolni, amire minden józan kereskedő azt mondja, hogy x% kedvezményt szívesen adnék, ha nálam bonyolítják le a vásárlásukat.
Amúgy meg a történetbe helyenként a "lastminute" jellegű értékesítés is megjelenik, ami megint csak más árkedvezményeket tesz reálissá. Lásd szolgáltatások, hotel szobák, stb. Igen, itt valóban bizonyos számú szobát akár az eredeti feléért is érdemes értékesíteni. Nagyon jó, érdekes példa a hotwire.com vagy a priceline.
Ezek, szerintem sokkal inkább életképes struktúrák, mint a Groupon jellegűek.
Üdv!
Gábor Kocsis
Ma már ott tartunk, hogy a kuponozáson belül is erőteljesen beindult a szegmentáció: a 'klasszikus' kuponos oldalakon túl megjelentek az egy-egy terméktípusra specializálódó site-ok (pl.: http://nemaradjle.hu/ vagy http://www.babakassza.hu/) Sőt, már vannak próbálkozások egy-egy városra is (pl.: http://www.facebook.com/pages/Debrecen-Kupon/148880475169364) Aztán ott vannak még a kupongyűjtő oldalak (pl.: http://www.qponverzum.hu vagy http://www.mindenkupon.hu/), vagy az offline kupongyűjtők (http://www.napiakciok.hu/ vagy http://www.kupon.hu)
VálaszTörlésA 'klasszikus' kuponos site-ok esetében nekem vannak bizonyos fenntartásaim (a hazai piacból kiindulva). Nagyon sok esetben egy-egy vállalkozás egészen egyszerűen nincs (nem lehet) felkészülve az esetleges túlértékesítésre. (itt egy jó példa: http://www.bonuszbrigad.hu/Ket-ropogos-32-cm-es-pizza-2-liter-udito-ingyen-kiszallitas-1-490-Ft-Van-kerdes - ha igazak a számok, akkor a cégnek sikerült 12.000 (!) pizzát eladnia, ami napi kb. 90 pizzát jelent. És csak eztán indul a nap...) Már csak azért sem készülhet fel pontosan a cég, mivel a kuponozás tipikusan impulzív vásárlás - ebből fakadóan nem lehet előre tudni, hogy egy-egy kuponból mennyit lehet értékesíteni. Viszont sem a túlértékesítés, sem pedig a 0 eladás nem jó a hirdető cégnek.
Van viszont egy másik modell, ami szerintem jobban figyelembe veszi a hazai piaci igényeket: itt nemcsak időhöz, de darabszámhoz is kötött az értékesítés. A limitált darabszám azért jó a cég szempontjából, mert így nem esik át a ló túloldalára, és a marketing célt ugyan úgy eléri (erre példa a már említett: http://nemaradjle.hu). Hiszen lássuk be, a kuponozás nem más, mint hirdetés, egy olyan marketing eszköz, ahol nem egy előre legyártott hirdetésért fizet a szolgáltató, hanem interaktív módon bevonja a potenciális ügyfeleit a reklámozás (és értékesítés) folyamatába.
Ugyanennek az iránynak a másik példája a http://kuponmania.hu/, ahol nemcsak limitált darabszámok, de még az idő is az impulzivitás felé tereli a vásárlókat. Ennél a modellnél nem fordulhat elő a fent már említett túlértékesítés - legfeljebb a 0 vagy minimális számú eladás. Ezt azonban ellensúlyozhatja a jól belőtt limitált darabszám. Viszont a fő cél -az interaktív reklámozás- itt ugyan úgy célba ér: a vásárlók értesülnek a szolgáltatásról, termékről - azzal az óriási különbséggel, hogy a szolgáltató előre megtervezheti a költségeit. Ezzel a módszerrel a holtidős időszakok értékesítése is kézzelfoghatóvá válik - hiszen tervezhető, limitált a mennyiség.
Tanulságként csupán annyi: szolgáltatóként döntsük el, hogy melyik kuponozási forma van összhangban az adott termékünk, szolgáltatásunk értékesítével. Vásárlóként pedig érdemes nagyobb figyelmet fordítani a széles spektrumú kínálattal rendelkező kuponos oldalak iránt.