Holnaptól megkezdődik a népszámlálás Magyarországon, aminek következtében előáll az e-kereskedelem és általában az internetes szolgáltatások, e-ügyintézés szempontjából eddig legértékesebb adatbázis, amelyből nagyon éles, nagyfelbontású képet kaphatunk a lakosság internetes ügyintézés iránti affinitásáról, és általában a digitális írástudás elterjedtségéről és szintjéről.
Internetes népszámlálás
Az előző népszámlálás 2001-ben volt, amikor az internet elterjedtségének akkori szintje miatt még fel sem merült a kérdőívek online kitöltésének lehetősége. Azóta nagyon megváltozott a világ, így logikus és üdvözlendő lépés volt a KSH részéről, hogy a népszámlálási kérdőívek
internetes kitöltését is lehetővé tette. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a minden postaládába kikézbesített lakáskérdőív tartalmaz egy azonosítót és egy internetes belépési kódot, amely segítségével
bárkinek lehetősége lesz a kézi vagy kérdezőbiztos segítségével történő kitöltés helyett az online kitöltést választani.
Kik fogják interneten kitölteni a kérdőívet?
 |
A kérdezőbiztosok díjazása
(Nagyításhoz kattintson a képre!) |
Az online kitöltésnek a kitöltő számára tulajdonképpen kényelmi előnye nincs. Mivel a kérdőívet nem kell postára adni, hanem azért a kérdezőbiztos személyesen fog eljönni - és ha addigra nem töltjük ki, a válaszainkat be is írja helyettünk -, akár
kényelmetlennek is nevezhetném a számítógéppel való bíbelődést az egyszerű, szóbeli válaszadáshoz képest. A kézi kitöltésnél persze sokkal kényelmesebb az online, de csak azok számára, akiknek megvan a szükséges jártasságuk és nem életükben először csinálnak ilyet.
A népszámlálás szervezeti terheit tekintve természetesen a legkisebb erőforrást az emészti fel, aki interneten tölti ki az adatokat, a legtöbbet pedig az, aki a kérdezőbiztosnak válaszol. Ebből következően szerintem az online kitöltés mögött két fő motiváció lehet: az egyik
a személyes válaszadással szembeni ellenérzés, aminek
digitális írástudással is párosulnia kell; a másik pedig egyfajta állampolgári és/vagy
környezeti tudatosság, amikor elsősorban azért választom az online kérdőívet, mert tisztában vagyok vele, hogy ezzel erőforrásokat takarítok meg. (Sajnos sokkal kevesebbet, mint lehetne, mivel a papír alapú kérdőívet mindenki megkapta, az is, aki nem fogja használni.) Plusz motiváció lehet még
az internet fejlődése iránti elkötelezettség. Nem hiszem, hogy ez óriási tömegeket érint, de remélem, hogy a blogom rendszeres olvasói, és úgy általában mindenki, aki az e-kereskedelemben, e-szolgáltatásokban, e-business-ben érdekelt, az ebbe a csoportba tartozik és kutya kötelességének tekinti, hogy mindent, amit lehetséges, online intézzen el - így a népszámlálást is. :-) (Némi statisztika érdekében indítottam egy
mini közvélemény-kutatást is,
itt lehet rá válaszolni.) Abban, hogy ténylegesen majd hányan fogják online kitölteni a kérdőívet, nyilván nagy szerepe lehet még a propagandának, azon belül is a személyes ráhatásnak. (Virágh Esztertől, a
népszámlálás szóvivőjétől megtudtam, a kérdezőbiztosokat semmi sem motiválja arra, hogy az embereket a kérdőív online kitöltésére buzdítsák, sőt, a díjazásuk miatt lényegében ellenérdekeltek. A díjtételeket lásd a mellékelt ábrán.)
Páratlan lehetőség
Számos kutatócég foglalkozik az internetre és az e-gazdaságra vonatkozó legkülönfélébb
kimutatások, statisztikák, mutatószámok előállításával. Ezek az adatok nélkülözhetetlenek bármiféle internetes szolgáltatás
üzleti tervezésénél, éppen ezért kulcskérdés a pontosságuk, hitelességük. Viszonylag pontos, közvetlen számokkal rendelkezünk az internet-ellátottságra vonatkozóan, hiszen ezek kiderülnek a hozzáférés-szolgáltatók adataiból, ugyanakkor az internethasználatra, az internetes szokásokra, digitális írástudásra vonatkozó mutatók döntően kérdőíves kutatásokon alapulnak, így ezek minősége, hitelessége erősen változó. Aki próbált meg már információkhoz jutni bizonyos e-kereskedelmi területek kapcsán, pontosan tudja, hogy
egy-egy kutatócég adatai között néha nagyságrendi eltérések is lehetnek. (Gondoljunk csak az okostelefonok kapcsán nemrég megjelent hírekre!) Természetesen itt nem csak arról van szó, hogy a kutatócég jól vagy rosszul végzi a munkáját, rengeteg módszertani és értelmezési probléma is van, de a legfontosabb mégiscsak az, hogy ezek többnyire
közvetett eredmények, amelyek rengeteg szubjektív elemet is tartalmaznak. Nyilván egészen más egy online kérdőíven
az internetezőket megkérdezni, hogy szoktak-e online kérdőíveket kitölteni az interneten, mint konkrét adatokkal rendelkezni arról, hogy a teljes magyar lakosság hány százaléka volt az, aki online töltött ki egy bizonyos kérdőívet.
Mit is fogunk pontosan megtudni?
A népszámlálási kérdőív
nem tartalmaz semmilyen kérdést az internetre vonatkozóan. Rákérdez a közműellátottságra - pl. van-e villany a házban (ez amúgy
rém fontos adat lehet 2011-ben) -, de nem fogjuk megtudni, kinél van bekötve internet. Nem lett volna baj, ha van ilyen kérdés is, mégsem ez az, amitől ez a népszámlálás most annyira izgalmas. Az igazán sokatmondó adat az lesz, hogy
hányan fogják a kérdőívet interneten kitölteni, és
milyen lesz a kitöltők demográfiai eloszlása. Az adatok értelmezéséhez persze sok mindent figyelembe kell majd venni, de ezzel együtt most először fogunk egy teljesen átfogó és nagyon hiteles, pontos képet kapni a magyar lakosság elektronikus szolgáltatásokkal, ügyintézéssel kapcsolatos affinitásáról.
Az adatok nyilvánosak lesznek?
A népszámlálási adatokról részletes összefoglalók készülnek, amelyek nyilvánosak. A korábbi népszámlások eredményei most is bárki számára elérhetők, a
legutóbbiak az interneten is. A 2011-es eredményeket összefoglaló jelentés bizonyára tartalmazni fog néhány számot az internetes kitöltésről, de hogy pontosan milyen mélységben, ezt még nem tudjuk.
Az ügy fontossága miatt a SzEK.org csatlakozott a népszámlálás civil partnerprogramjához és kérte a KSH-t, hogy nyújtson lehetőséget számára az eredmények minél mélyebb - de természetesen anonim - megismeréséhez és azok feldolgozásához, amelyben partnerünk lesz a területet 10 éve figyelő
GKIeNET kutatóintézet is.
A népszámlálás
október 31-ig tart (de interneten
csak október 16-ig lehet választ adni!), utána még hosszú időbe telik az adatok feldolgozása. Az első, előzetes eredmények 2012. tavaszára várhatók, a végleges eredmények pedig 2012. végétől folyamatosan jelennek meg. Igyekszem minden fontosabb eseményről, az eredményeket érintő adatról, időpontról később is beszámolni itt a blogomban és a
Facebook-on. Addig is arra kérek mindenkit, a kérdőívet online töltse ki, és lehetőség szerint a környezetében is motiválja, segítse azokat, akiket tud.
