Az online újságírók is digitális analfabéták?

A kereskedelmi rádiók műsoraitól már megszoktam a mérhetetlen ostobaságot, így nem csodálkoztam, hogy a hétvégén azt hallottam harsogni egy műsorban, hogy jaj-jaj, fusson mindenki a postára, mert lejár az adóbevallás határideje. Viszont az már kiverte nálam a biztosítékot, hogy ma reggel mindkét vezető internetes portál úgy közölte a Magyar félreTájékoztatási Iroda (MTI, korábban Magyar Távirati Iroda) közleményét, ahogy az megjelent! Azaz sem az [origo], sem az Index ügyeletes szerkesztőjének nem jutott eszébe, hogy ha már az MTI-nél nem tették, legalább ő beleírja abba a szerencsétlen közleménybe, hogy van más megoldás is, mint elmenni tolongani a másik egymillió közé a postára!

Magyarországon sok éve nyújthatják be adóbevallásukat interneten akár magánszemélyek is. (A cégeknek mellesleg kötelező így benyújtani.) Nyolc évvel ezelőtt például maga az [origo] is megírta, hogy "az önbevallók egynegyede interneten keresztül tett eleget bevallási kötelezettségének." (Most abba ne is menjünk bele, hogy a cikkből kiderül, nem értik a különbséget az interneten benyújtott és az ott elkészített bevallás között. Erről lásd lejjebb.) Megfejthetetlen rejtély számomra, hogy egy internetes újságíró ezt miért nem tudja, vagy ha tudja, miért nem jut eszébe, amikor beszerkeszt egy hiányos közleményt. Tényleg ennyire képtelen lenne az önálló gondolkodásra valaki, akinek egyébként szakmai kötelessége lenne, hogy nagyonis helyén legyen az esze? Mindez történik úgy, hogy emlékeim szerint legalább 15 éve beszél az egész digitális szakma arról, hogy milyen eszközökkel kellene javítani a digitális esélyegyenlőséget! Egy öt évvel ezelőtt készült jelentés például megállapítja: Magyarországon a felnőtt lakosság 60 százaléka digitális analfabéta. A drámai hír nyomán rögtön parlamenti bizottság alakult, fényes tervek és programok születtek és a költségvetés bizonyára jópár milliót el is költött ezekre. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) pedig immár hat éve rendezi meg a Digitális Esélyegyenlőség (DE!) konferenciákat, ahol idén magam is elő fogok adni, de most erős kétség támadt bennem: van-e értelme erről az egészről beszélni, miközben az online sajtó is félretájékoztat digitális ügyekben?! Arról nem is beszélve, mennyi marhaságot írnak össze az internetes csalásokról és egyéb szofisztikáltabb elektronikus témákról!

Bár nem kétlem, hogy a blogom olvasóinak 99,99%-a tisztában van vele, hogy kell online adóbevallani, és így is nyújtja be a bevallását hosszú évek óta, a rend kedvéért azért ideírom, mi a teendő, hátha már most akad olyan, aki ezáltal elkerülheti a postai sorbanállást:

Az online adóbevalláshoz két dolog szükségeltetik: egy elektronikus nyomtatványkitöltő program a hozzá tartozó nyomtatvány-sablonnal, valamint egy ügyfélkapu regisztráció a Magyarország.hu oldalon. A program és a nyomtatványok sablonjai letölthetők a NAV (leánykori nevén APEH) weboldaláról, telepítésük rendkívül egyszerű, nem igényel semmilyen speciális informatikai tudást. Az ügyfélkapu regisztráció viszont nem megy olyan gyorsan, bár elvileg akár egyetlen napba is beleférhet. A folyamat világosan le van írva itt, de amúgy is feltételezhetően ez nagyon-nagyon sok embernek - beleértve a digitális analfabéta vagy nem analfabéta újságírókat is - eleve megvan, hiszen már 2009-ben, majd tavaly ősszel is sikerült akkora nemzeti pánikot kelteni az ügyfélkapu-regisztrációk érvényességének lejártával kapcsolatban, hogy ebből azt gondolná az ember, az ügy mindenkit mélyen érintett.

A kárhoztatott MTI közlemény nem csak az elektronikus bevallás lehetőségét mulasztotta el megemlíteni, hanem azt is, hogy ha valaki nem rendelkezik ügyfélkapu regisztrációval, a nyomtatványkitöltő segítségével legalább azt megteheti, hogy hibátlan és ellenőrzött nyomtatványt ad postára, ha már egyszer imád sorbanállni. Ugyanis a programmal elkészített nyomtatványt - amelynek helyességét a program ellenőrzi, sőt, az eredményeket ki is számolja helyettünk - nem csak elektronikusan lehet beküldeni, hanem ki is lehet nyomtatni. Postára adás előtt csak aláírni kell, minden más adat, jelölés hiányára a kitöltő már nyomtatás előtt figyelmeztet minket.

Mellesleg, aki megcsinálja az ügyfélkapu regisztrációt és letölti a nyomtatványkitöltőt, sok másra is tudja majd használni. (További részletek olvashatók egy korábbi bejegyzésemben.) Például egy adóigazoláshoz nem kell feltétlenül bemenni a NAV ügyfélszolgálatra és ott várakozás közben a rendszert szidni, hogy milyen sokáig tart egy darab papírt elintézni, hanem ezt is meg lehet tenni online, néhány gombnyomással, és magát az adóigazolást is kérhetjük akár elektronikus okirat formájában. Na persze az megint más kérdés, hogy utána mely intézmények és cégek képesek ezt az elektronikus dokumentumot kezelni, de azért bármily meglepő, már ma is van sok ilyen! Ám ahhoz, hogy még több legyen, az kéne, hogy a nagy nyilvánosság ezekről a lehetőségekről is értesüljön két szenzációs bombahír között.


Ha tetszett, olvassa el a sajtóban megjelent hülyeségek kapcsán írt korábbi kirohanásaimat is:

• Egyre több a hülyeség a tévében
• Az újságíró afférja az igazsággal
• Sereghajtók helyett élmezőnyben a magyar webáruházak?
• A női lapozó sötétben lapozgat