A hatodik kihívás: korrózió

A technológiai innováción alapuló iparágak - mint amilyen az e-business is - nagyjából a vasút feltalálása óta hasonló életciklus görbén mennek keresztül: egy viszonylag rövid hőskort (bevezetés) követő hirtelen, nagy növekedés, ennek nyomán széleskörű társadalmi és gazdasági hatás és paradigmaváltás után visszafogottabb, ám tartós fejlődés (telítettség vagy lehiggadás). Eddig a pontig nagyjából egyformán zajlottak a folyamatok, legyen szó vasútról, autóiparról, vagy e-businessről. Az életciklus modell (Raymond Vernon) következő két szakasza az érettség, majd a hanyatlás, a vasúti közlekedést már elérte, és jól látszik, hogy az autóipar is most van valahol e két szakasz határán.

Egy iparág hanyatlását többnyire az okozza, hogy az általa kiszolgált emberi igények, vágyak megváltoznak, vagy azok kielégítésére új, hatékonyabb eszközök jönnek létre (pl. vasút helyett autó). A modern iparágakra ráadásul mindig óriási infrastruktúra épül, és a hanyatlás ezt is viszi magával a levesbe. Tessék csak arra gondolni, mi történt a vasúti sínekkel, ipari vágányokkal, szállítási központokkal! Ugyanez történik hamarosan az olajipari cégekkel, benzinkúthálózatokkal, finomítókkal, az üzemanyag-szállítási infrastruktúrával - és sok minden mással. Egy részük persze képes lesz változni, átalakulni, alkalmazkodni az új igényekhez, de a többség bizony az enyészeté lesz - bármilyen nehéz ezt ma elképzelni.

Jöjjünk akkor most egy lépéssel közelebb a saját területünkhöz, azaz a digitális világhoz. Azt már nem mondanám, hogy digitális iparág, mert ma már a számítástechnika számos önálló iparágból áll, amit sokféleképpen lehet kategorizálni. S míg az egész még bőven a növekedés szakaszában van, egyes részei hanyatlanak, és néhány már el is tűnt a süllyesztőben.

A siker titka: az Öt Kihívás című posztomban ennek a folyamatnak korai szakaszait írtam le az e-kereskedelemre, az internetes üzleti vállalkozásokra vonatkoztatva. Az ott leírtakhoz most csatlakozik egy hatodik kihívás: a korrózió. Azaz amikor a vasat megeszi a rozsda. Nyilván ezt elsősorban nem szó szerint kell érteni.

Az új gazdaság egyik jól látható jellemzője a gyorsaság. Míg az autóiparnak 40-50 év kellett, hogy teljesen átformálja a világot, a televíziónak már csak 20-25, a személyi számítógépnek tíz, az internetnek öt és az okostelefonnak már csak három. Miközben már csőben van a hordható számítógép, a 3D-s nyomtatás és még vagy tíz dolog, amiről nem is hallottunk, de maholnap tele lesz vele a szakmai sajtó. Lassan ott tartunk, hogy mire egy iparág akkorára nő, hogy úgy igazán beinduljon a verseny, már nem is a konkurencia jelenti a fő veszélyt, hanem az, hogy az egész hirtelen eltűnik, de legalábbis marginálissá válik (lásd: bakelit lemez majd CD, DVD; nyomtatott sajtó, földi sugárzás, vezetékes telefon... stb.). Ugye senki nem gondolja, hogy 5 év múlva még az Apple és a Samsung fog azon versenyezni, hogy melyik okostelefonnak nagyobb felbontású a képernyője?

Elnézést azoktól, akiket ez már idegesít, de sajna szakmai kötelességem felhívni a figyelmet a változásokra és újra el kell mondanom: a fenti folyamatok alól nem nagyon van kivétel. A webáruházakat éppúgy megeszi a rozsda, mint a csepeli ipari vágányokat - csak sokkal gyorsabban.

(Ha tetszett a poszt, és érdekel a jövő e-kereskedelme, olvasd a SmartCommerce blogot is!)