Oldalak

2013. július 31., szerda

Limonádé, krumpli és extraprofit

Magyarország néha olyan, mint egy lepukkant úttörőtábor, ahol párhuzamosan zajlik egy hipermodern technó-fesztivál, egy retró-buli és egy nyugdíjas-találkozó. A dolog szépsége abban áll, hogy mindhárom buli résztvevői a generációs különbségektől függetlenül egyformán (rosszul) látják a világot, mert ugyanannak a szutyok büfének a meleg sörét isszák, a házinak hazudott sült-kolbász mellé, és ugyanazokat a féligazságokat mondják felháborodott hangon már harminc-negyven éve. Nincs szolgáltatás, nincs vállalkozás, nincs színvonal - és igény sincs rá. A kivételek ritkák és kihalnak, ha meg valaki jól csinál valamit, akkor már ő a legjobb. Nálunk ott ér véget a verseny, ahol kezdődnie kéne.



A legalapvetőbb probléma, amibe nap mint nap belefutok, hogy a közgondolkodásban csak nyomokban található meg a kapitalizmusról való helyes tudás. Mindenki - beleértve a lámpás fejek döntő többségét is - csalást, lehúzást, harácsolást és átverést sejt mindenhol, és az értékláncról, többletértékről, hozzáadott értékről, a piac, a tőke vagy a pénzügyi rendszer működéséről fogalmuk sincs. Mást ne mondjak, egy épeszű országban olyan fogalom, hogy hitelkárosult, soha létre nem jöhetne.

Két példa a sajtóból, amelyek számomra fényesen bizonyítják, hogy mélységes mélyen húzódik a baj.

A minap a hazai internetes sajtó új üdvöskéje a pesti nyaralási lehetőségekről tett közzé összeállítást. Ennek részeként a szerzők, azon felháborodva, hogy milyen sokba kerül, kiszámolták egy limonádé bekerülési költségeit, majd megállapították, hogy a helyek többségén ezt legalább 6-7-szeres profitrátával árulják. "Ez akkor meglepően magas, ha tudjuk, hogy a kocsmák a töményeken 2,5-3-szoros szorzóval dolgoznak" - írják a cikkben. Most attól nagyvonalúan tekintsünk el, hogy a szerzők teljes mértékben figyelmen kívül hagyták az adókat, az üzemelési költségeket, és kizárólag az alapanyag árából indultak ki. Mivel a profitrátákat hasonlították össze, ez így még védhető is - bár legalább említést érdemeltek volna ezek a tételek. Ami viszont beszédes hiba a cikkben, az az, hogy egyáltalán nem veszi figyelembe az élőmunkát, amit maguk a szerzők is elvégeztek a saját limonádéjuk érdekében. A példaként hozott felest a beszállító odaszállítja a vendéglátóegységbe, így annak beszerzésével az üzemeltetőknek nem kell foglalkozniuk. Sőt, sok nagyobb italgyártó az ígéretesebb üzletek számára hűtőpultot, sörcsapot és egyéb felszerelést is ad (napernyők, székek, hamutartók stb.), a vendéglátós dolga csak annyi, hogy felbontsa az üveget vagy csapra verje a hordót és kitöltse az italt. A limonádéhoz viszont minden alapanyagot külön be kell szerezni, tárolni, hűteni, ráadásul a citrusfélék, ízesítők (pl. mentalevél) csak frissen használhatók, azaz rendszeresen kell őket vásárolni - majd ezek után az italt elkészíteni. Még ha nagy adagokban előre elkészítik a limonádét, akkor is az egységnyi nedűre jutó élőmunka sokszorosa annak, amit egy felesbe kell befektetni. Ez bőségesen indokolja a jelentős eltérést a profitrátában. Egy újságírónak ezt tudnia és mérlegelnie kellene, mert ha hülyeséget ír, akkor csak tovább szennyezi az amúgy is siralmas közgondolkodást.

A másik példa valamivel korábbi. A Jazzy rádió reggeli műsorában hallottam a burgonya terméktanács egyik vezetőjét nyilatkozni. A téma az volt, hogy a KSH szerint 90%-kal nőtt a krumpli ára. A riporter feltette a következő kérdést: Akkor most a termelők nagyot szakítanak, ugye? A burgonyás ember, tényleg okosan elmagyarázza, hogy nem, mert nagy volt az aszály tavaly, nem csak Magyarországon, hanem az egész EU-ban is, így főleg az öntözés miatt jóval magasabb költséggel kevesebb terméket tudtak csak előállítani. (Hiába az öntözés, a termés így is kevesebb lesz, mintha nem lett volna szárazság.) Összefoglalja tehát, hogy a költségek nyomták fel az árat, méghozzá az egész EU-ban, így máshonnan sem tudott olcsóbb burgonya bejönni, hogy lenyomja az árakat. Higgadt, okos ember, jó hallani, amit mond, manapság inkább arra számítottam volna, hogy azt válaszolja, hogy a világ krumplitermelői összeesküdtek Magyarország ellen. De itt jön a pofon, mert emberünk mindazok után, amit elmondott, hozzáteszi még: egyébként már nincs a boltokban hazai csak külföldi krumpli, mivel a hazai mind egy szálig elfogyott - tehát az extraprofit a külföldieknél csapódik le.


Könyörgöm, milyen extraprofit??? Épp most mondta el, hogy mindenhol aszály volt, mindenhol kevés volt a termés, mindenhol emelkedtek a költségek és így az árak is! De mivel van ez az össztársadalmi téboly és amnézia, az agysejtek szocialista forradalmisággal történő rohamos elsorvadása, muszáj neki megfelelnie és ezt a kapitális baromságot hozzátenni. Így aztán mindenki boldog, még a műsorvezető is elégedetten felsóhajt, a széles közönség pedig ismét megállapítja, hogy kicsiny hazánk a gaz imperialista világösszeesküvés áldozata krumpli-téren is!

Az egészben az a legszomorúbb, hogy mivel így gondolkozunk, előbb-utóbb minden tényleg lehúzás és átverés lesz, mert aki tisztességesen akar vállalkozni, azt halálra vegzálja az adóhivatal meg az egyéb szervek, és előbb-utóbb vagy abbahagyja, vagy elmegy innen. Akkor aztán lesz ingyen krumpli, meg ingyen limonádé, és újra mi leszünk a legvidámabb barakk.

3 megjegyzés:

  1. Tisztelt Szerző! Kedves Kolléga!

    Az ominózus rádióműsor említett riportereként jelezni kívánom, hogy itt valami nagy félreértés történt!

    A műsor (90.9 Jazzy Millásreggeli), amit említett, sokak szemében épp a "gaz imperialista világösszeesküvés" hazai szálláscsinálója, így biztosan nem sóhajtottunk fel azon, hogy a krumpli eladásokból származó extraprofit külföldön csapódik le. :)

    De félre a tréfát! A Burgonya Terméktanács képviselőjének véleményét nem tisztem minősíteni. Ám azt mindenféle nemzeti hevület nélkül megjegyezném, hogy csak nem jó dolog az, hogy egy kitűnő piaci lehetőséget a magyar gazdák ilyen vagy olyan okokból nem tudnak kihasználni. Higgye el, sóhajom inkább e ténynek szólt semmint az imperialista világösszesküvés újabb diadalának!

    Egyébiránt helyzetelemzésével, miszerint "a közgondolkodásban csak nyomokban található meg a kapitalizmusról való helyes tudás" mélységesen egyetértek. E gondolkodás ellen igyekszünk műsorunkban mi is fellépni! Tehát: egy csónakban evezünk! Bízom abban, hogy ha több adást meghallgat, akkor ezzel Ön is egyet fog érteni!

    Harcostársi üdvözlettel:
    Mihálovits András
    szerkesztő, műsorvezető
    Millásreggeli

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves András!

      Köszönöm a hozzászólást, különösen annak baráti hangnemét - a sértődött támadás helyett, ami itt gyakran dívik. :-)
      Hallgatom a műsort és valóban igaz, hogy nem jellemző rá az általam ostorozott szemlélet - azért is jegyeztem meg ezt az esetet, mert kivétel volt. :-)

      Ami a "kitűnő piaci lehetőséget" illeti: ne hagyjunk figyelmen kívül egy gazdasági összefüggést: a kitűnő piaci lehetőség pont azért van, mert kevés és drága a klrumpli. Ha a magyar gazdáknak lett volna olcsón előállított és sok krumplijuk, akkor a nagyobb kínálat hatására az ár is alacsonyabb lett volna - tehát a "kitűnő piaci lehetőség" sem lett volna. :-) Kivéve persze, ha a piaci folyamatokba külső eszközökkel beavatkozunk, lásd dinnye...

      Szóval nem szerettem volna sem Önt, sem a műsort támadni, és ha úgy tűnt, ezennel visszavonom, egyúttal vállalom a harcostársi státuszt! :-)

      üdv.
      KEE

      Törlés
  2. Kedves András! Kedves Egon!

    -Ááá, inkább hagyom! Szerintem ez nem kerek, pláne egy NAGY e-ker blog keretein belül!

    Üdv: krump lee

    VálaszTörlés