Az e-kereskedelem forgalmának növekedése 2013-ban egyértelműen új lendületet vett! Az évek óta mérséklődő - de még mindig a gazdasági ágazatok között egyedülállóan magas - növekedési tendencia (2009-ben 57% plusz volt az előző évhez képest, 2010-ben 33%, 2011-ben 17% és 2012-ben 14%) irányt váltott: a hazai webshopok 23%-kal nagyobb forgalmat produkáltak 2013-ban az előző évhez képest, így a teljes e-kereskedelmi forgalom 217 milliárd forint lett. Az eNET idén először végzett külön felmérést a piactereken zajló B2C forgalom mértékéről is, ami további mintegy 10 milliárd forintot jelent.
A jelentős növekedés okai között biztosan számolhatunk a Tesco online vásárlási szolgáltatásának tavaly márciusi indulásával. Az áruházlánc csak elvétve közöl adatokat webshopjának teljesítményéről, de ezek alapján - valamint figyelembe véve a társaság 700 milliárd fölötti éves árbevételét - 2013-as internetes teljesítményük valahol 2 és 5 milliárd forint között lehet. Ám ehhez hozzá kell számolnunk annak a vélhetően helyes feltételezésnek az eredményét, hogy a Tesco 60 ezer regisztrált vásárlója (forrás: Online terjeszkedik a Tesco) közül jó páran most először próbálták ki az internetes rendelést, és pozitív tapasztalataik hatására egy részük máshol is próbálkozott. A Tesco mellett a nagy növekedésből elsősorban a már ismert, nagy e-kereskedők részesültek: piaci információk szerint közülük többen is jelentős, az iparági átlagot meghaladó mértékben növelték árbevételüket.
Az eNET adatai közül talán a leginkább meglepő az e-vásárlók darabszámára vonatkozott. Kis Gergely, a cég ügyvezetője kiemelte, hogy a nagy ugrásnak módszertani okai is vannak, de akárhogy nézzük, a 3,4 millió igen szép szám. Ugyanis ennyien vannak azok, akik az elmúlt egy évben online megrendelést, vásárlást intéztek, beleértve a termékek és/vagy szolgáltatások megrendelőit is. (Ez a szám 2012-ben még 1,65 millió fő volt.)
Az e-kereskedelem további fejlődése szempontjából az egyik legizgalmasabb kihívás a mobil eszközök terjedése, így idei kutatásában az eNET már erre is kitért. Eszerint a 3,4 millió online vásárlónak már 10%-a rendelt okostelefonról is, 4%-a pedig táblagépről - azaz összesen közel félmillióan vannak azok, akik rendeléshez okos eszközeiket is használják!
Évek óta sok szó esik az Amazon esetleges hazai piacra lépéséről. Ennek hatásait sokan latolgatják, de egyelőre semmi konkrétum nincs. Az mindenesetre tanulságos, hogy az online vásárlók 37%-a, azaz közel 1,3 millióan már most rendelnek külföldi webshopokból is, és mintegy felük ezt legalább félévente teszi! Ez az adat azért is különösen érdekes, mert kiderül belőle, hogy ugyanazok, akik külföldi megrendeléskor - egyéb lehetőség nem lévén - rendszeresen használják az online fizetési megoldásokat, ugyanezt a hazai megrendeléseiknél továbbra sem teszik. Ennek nyilván számos oka van, melyek közül csak az egyik, hogy a hazai e-kereskedők kétharmadánál még mindig nem lehet online bankkártyával fizetni, ami szerintem vicc. (Többek között itt megírtam, miért.)
A fenti adatok jórészt örvendetesek, és ha a növekedés megmarad hasonló szinten, akkor az e-kereskedelem idei forgalma 250-260 milliárd forint között alakulhat. Ugyanakkor üzleti tervezésnél - és különösen új belépők esetében - óvatosan kell bánni a számokkal. Érdemes komolyabb energiát fektetni a célcsoport meghatározásába és elképzelt vevőink vásárlási szokásainak, anyagi lehetőségeinek modellezésébe. Ha a magyar piacra tervezünk, akkor a korábban használt, nemzetközi sztenderdeken alapuló ESOMAR besorolás mellett javaslom tanulmányozni a GfK és az MTA nemrég kiadott társadalmi felmérésének eredményeit is - csak, hogy ne rugaszkodjunk el túlságosan a valóság talajáról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése