Hogyan vágjunk ütőeret

Az infrastruktúra egy ország gazdaságának egyik legfontosabb eleme. Olyan, mint az élő szervezet számára a keringési rendszer: ezen keresztül történik az anyagcsere, azaz így jutnak táplálékhoz az egyes területek. Az EU-támogatások jelentős része is infrastrukturális fejlesztésekre megy, hiszen nincs gazdasági fejlődés infrastrukturális fejlődés nélkül. Mindebből logikusan következik, hogy az infrastrukturális adók olyanok a gazdaság számára, mint az élő szervezetnek az érvágás. Nem véletlen, hogy maga a szó is kétértelmű.

A gazdaság fejlődése szempontjából legfontosabb infrastruktúrák:

• a közlekedési hálózatok (közutak, autópályák, vasúthálózat stb.)
• a közműhálózatok (elektromos áram, víz, gáz stb.)
• a távközlési hálózatok (telefon, internet)

Miért is olyan fontosak ezek? Hogy szolgálják a gazdaság fejlődését?
Mondok egy nagyon egyszerű példát: a Mercedes gyárat épített Kecskemétre, ez az utóbbi évek egyik legnagyobb sikerberuházása, a világ minden tájára viszik innen a kocsikat, ami nagyon jelentős bevételeket generál az egész országnak, és ezen belül az állami költségvetésnek is. Ahhoz, hogy ez a beruházás megvalósuljon, majd ahhoz, hogy működjön, az összes infrastruktúrára szükség van:

• a szállítási útvonalakon hozzák az alkatrészeket és viszik a kész kocsikat
• a közműhálózatokon veszik a gyár működéséhez szükséges energiahordozókat: a gépsorok áramot fogyasztanak, az igazgató irodájába és a munkások öltözőjébe pedig egyaránt kell még víz és fűtés is
• a távközlési hálózatokon pedig nem csak a főnökök telefonálgatnak egymással, hanem cikáznak a bitek és bájtok milliárdjai: jönnek a rendelések, a műszaki rajzok, a gyártási utasítások, és mennek a statisztikai jelentések, gazdasági információk, üzleti adatok, na meg a dolgozók fizetésének átutalásai is.

Ha az infrastruktúrát szorongatni kezdjük, akkor előbb-utóbb biztosan csökken mindazok teljesítőképessége is, akik bármely tevékenységükhöz azt használják. Mint ahogy ha elszorítom a karom, egy idő után a kézfejem zsibbadni kezd és használhatatlanná válik.

Ma már minden gazdasági tevékenységben óriási szerepe van az informatikának, ezért fejlődtek olyan nagy mértékben az utóbbi évtizedekben a digitális hálózatok. Internet nélkül ma egy földműves sem létezhet, pláne nem egy Mercedes gyár. Vagy egy általános iskola. Vagy önkormányzat, könyvelőiroda, fogorvos, gyógyszertár, élelmiszerbolt... ja, hát a NAV-ra kötött pénztárgépek óta semmilyen bolt sem.

Az internet a modern gazdaság ütőere. Az internetet külön, az amúgy is létező adóterheken felül megadóztatni, akármilyen mértékben, mindenképpen kihat az egész gazdaságra. Kisebb adó esetében kis szorítás a csuklón, brutális adó esetében metszés egy éles késsel.

A most napvilágot látott tervezetben szereplő, gigabájtonként 150 Ft-os adó brutális. Nem matekozok, megtették helyettem mások. Ez nem egyszerűen érvágás. Ez az ütőér elvágása! Ráadásul mindazon túl, amit fent írtam, ez az adó még az internetszolgáltatások, és általában minden internetes szolgáltatás üzleti modelljét is gyilkolja. Ma a vezetékes internet esetében a szolgáltatók szinte kizárólag korlátlan adatforgalmat biztosító előfizetési csomagokat kínálnak, ahol csak a sávszélesség van korlátozva. Ez egy sokéves fejlődési folyamat eredménye, akik még használtak fütyülős modemet, tudják miről beszélek. A mobil-internet esetében ugyanez a folyamat indult meg, csak még az elején tartunk. Jól láthatóan minden digitális szolgáltatás fejlődése a hozzáférés-alapú díjak irányába mozog: azért fizetünk, hogy valamit használhassunk, és azért nem, hogy mennyit használjuk. Mennyiségi alapú adó bevetetése ezen a piacon azt jelenti, hogy borul a korábbi üzleti modell, és a fogyasztó kénytelen lesz a hozzáférésen túl a használati mennyiségért is fizetni. Akárcsak 1998-ban.

Ha elszorítunk egy eret, elzsibbad majd elhal az a terület, amelyet az adott ér ellátott. Ha elvágunk egy ütőeret, akkor abba általában az egész szervezet belepusztul. Az internetadó bevezetése nem az adóbevételek növekedéséhez, hanem előbb-utóbb azok csökkenéséhez vezet, hiszen teljes gazdasági ágakat nyírhat ki. (Pl. az épp most hazánkba készülő Netflix így biztosan visszafordul a küszöbről, és a már működő Spotify és Deezer pedig ellehetetlenül.)

Remélem, reggel, amikor felébredek, kiderül, hogy az egész csak rémálom volt. Ha pedig netán ez marad a valóság, akkor az elég véres lesz.